Cadmus fordítás Cadmus
Egyiptom

2017. 04. 20.

Keresztény kolostort akart megostromolni az Iszlám Állam

2017. 04. 20.

Április 19-én, szerdán a Sínai-félszigeten található Szent Katalin-kolostor is támadási célpontot jelentett az Iszlám Állam terrorszervezet és az egyiptomi rendőrség között kialakult tűzharcban.

A harc akkor alakult ki, amikor az Iszlám Állam fegyveresei tüzet nyitottak az egyiptomi rendőrség által fenntartott ellenőrző pontra, amely a Szent Katalin-kolostor közvetlen közelében helyezkedik el. A terrorszervezet fegyveresei egy rendőrt megöltek, négyet pedig megsebesítettek. Helyi források szerint a terroristák egy hegytetőről vették célba a rendőrségi ellenőrzőpontot. A rendőrségi bázis, ahogyan a kolostor is a Sínai-félsziget déli részének sivatagos, hegyes vidékén található, ahol a Szentírás tanúsága szerint Isten az égő csipkebokorban megjelent Mózesnek.

A Szent Katalin-kolostor az UNESCO világörökségi listájának helyszíneként számos zarándokot vonzott az elmúlt időszakban, azonban 2015 óta biztonsági okokból zárva van a látogatók előtt. A támadás idején így csak a szerzetesek tartózkodtak ott.

Nem tudni, hogy a támadás során kárt szenvedett-e az épület, amelynek falait még Jusztinianosz bizánci császár idejében emelték, a 6. században.

A támadás egy héttel azután történt, hogy öngyilkos merénylők bombát robbantottak két kopt keresztény templomnál a Nílus-delta vidékén található Tanta, valamint a tengerparti Alexandria városában a virágvasárnapi liturgia idején. A merényletekben negyvenöten vesztették életüket.

A Szent Katalin-kolostor

(arabul: دير القدّيسة كاترينا, görögül: Μονὴ τῆς Ἁγίας Αἰκατερίνης, Monì tìs Agìas Ekaterìnis) Egyiptomban a Sínai-félszigeten, a Sínai-hegy (Hóreb-hegy) csúcsának lábánál fekszik. 2002 óta szerepel az UNESCO kulturális világörökségi listáján.

A görög ortodox kolostort 550 körül alapították, és ez a világ egyik legrégebbi, folyamatosan eredeti feladatkörében működő kolostora. Előtte kápolna állt itt, amelyet a 4. század elején Heléna császárnő építtetett, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Mózes az égő csipkebokrot látta. Mózes később a közeli hegyen kapta meg a tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat.

A hely a keresztények között hamar zarándokhellyé vált, és a 6. században Jusztinianosz bizánci császár parancsára megerődített kolostort építettek falakkal körbevéve, hogy megvédjék a szerzeteseket és a zarándokokat a fosztogatóktól. Az épületegyüttest csak valamivel ezután szentelték Szent Katalinnak.

A kolostor legfontosabb részei, a 6. századból származó bazilika és az úgynevezett „Égő csipkebokor-kápolna” különösebb károsodás nélkül, jó állapotban maradtak fenn. A kolostorban felbecsülhetetlen értékű kora keresztény kéziratokat és ikonokat őriznek, valamint egy Jézus színeváltozását ábrázoló, szintén a korai kereszténység idejéből származó mozaikot. A kolostorban lakó közösségek mindig igyekeztek szoros kapcsolatot ápolni a körülöttük élő muszlimokkal. Ennek bizonyítéka egy 623-ból származó, Mohamed próféta aláírását viselő dokumentum, ami felmenti a szerzeteseket a katonai szolgálat és az adófizetés alól. Viszonzásul a kolostor területén egy kápolnát mecsetté alakítottak át, ami azóta is iszlám imahelyként működik.

 

Orientalista.hu – (Magyar Kurír, Pravmir.com, Wikipédia)

Megosztom:

, , , , ,




Back to Top ↑