Cadmus fordítás Cadmus
Afganisztán

2018. 06. 21.

Két fronton vív harcot Kabul

2018. 06. 21.

Az afgán kormány még mindig makacsul ragaszkodik a tiszavirág-életű, a ramadán miatt elrendelt tűzszüneti megállapodáshoz, a tálibok viszont egyértelműen jelezték, újraindítják támadásaikat: szerdán az afgán kormányerők harminc tagja vesztette életét az északnyugati Badghis tartományban. A tálibok azonban nemcsak a kormányerőkkel állnak szemben, az Afganisztánban gyökeret eresztett Iszlám Állammal is folytonos pozícióharcot vívnak.

Egy lélegzetvételnyi időre felsóhajthatott Afganisztán a múlt héten, amikor Asraf Gáni elnök bejelentette, hogy a ramadán muszlim böjti hónapot lezáró ünnep miatt tűzszüneti megállapodást kötöttek a fegyveres felkelést folytató szélsőséges tálibokkal.

Országos szintű szabályos fegyvernyugvásra ugyanis Afganisztán 2001-es amerikai megszállása óta nem volt példa – akkor pedig a tálibok voltak hatalmon Kabulban. A rendkívüli esemény groteszk pillanatokat is eredményezett: az Euronews tudósítójának beszámolójából kiderült, hogy a ramadán végi ünnepség, vagyis az Íd al-fitr alkalmából a lázadócsoport több tagja is felbukkant Kabulban, ahol a kormány hivatalnokaival, katonáival és civilekkel készítettek közös szelfiket, amelyek aztán futótűzként terjedtek a közösségi médiában.

A tálib vezetők azonban egyáltalán nem voltak elragadtatva a megörökített pillanatoktól, a Reuters hírügynökség szerint még egy rendkívüli találkozót is összehívtak, ahol minden parancsnokot tájékoztattak arról, hogy szigorú fegyelmi eljárást indítanak mindazok ellen, akik a kormány embereivel vagy civilekkel fotózkodtak.

A csoda, vagyis a tűzszünet és a fesztelen hangulat három nap után véget is ért: bár az afgán elnök szombaton bejelentette, hogy határozatlan időre meghosszabbítja a fegyvernyugvást, a tálibok vasárnap közölték, hogy számukra véget ért a tűzszünet, és folytatják hadműveleteiket, így végül Asraf Gáni is csupán további tíz napra terjesztette ki a fegyvernyugvást. Ezzel együtt pedig a lakosság reménye is elillant azzal kapcsolatosan, hogy esetleg tárgyalások kezdődhetnek a felek között.

A vérengzés pedig tegnap folytatódott: az északnyugati Badghis tartományban az afgán kormányerők harminc tagja halt meg, a tálibok pedig tizenöt harcosukat vesztették el. Az afgán csapatoknak rá-adásul nem csak a tálibokkal szemben kell helytállniuk, hiszen az Iszlám Állam is egyre nagyobb erővel van jelen a közép-ázsiai országban, bár szakértők szerint a dzsihadista szervezet messze van attól, hogy olyan stabil bázist építsen magának, mint korábban Irakban vagy Szíriában, sőt: tulajdonképpen csak két tartományban sikerült megvetnie a lábát.

Az Iszlám Állam ugyanakkor a tálibokkal is igen fagyos kapcsolatot tart fenn, erőforrásait tehát jelentős mértékben felemészti az ellenséges lázadócsoporttal való rivalizálás. A két csoport ugyanis egymástól teljesen eltérő ideológiai háttérből táplálkozik, és a céljaik is különböznek, ez pedig jelentős feszültséget szül.

A The Diplomat című elemző portál szerint az Iszlám Államnak a tálibok iránt érzett gyűlölete elsősorban abból ered, hogy utóbbi csoportot nem az egyetemes iszlámban való hit szervezi közösséggé, hanem egy szűk etnikai és nacionalista megkülönböztetésen alapszik. Más szóval, miközben a dzsihadista szervezet azért harcol, hogy létrehozzon egy iszlám kalifátust, amely az egész ummát, azaz iszlám közösséget magában foglalja, a tálibok „pusztán” arra törekednek, hogy felépítsenek egy olyan afgán államot, amely a saría, azaz az iszlám törvénykezés alapján működik.

Mióta egyébként Donald Trump amerikai elnök növelte az amerikai csapatok létszámát Afganisztánban, a támadások is megszaporodtak. Emily Winterbotham, a Royal United Services Institute nevű kutatóintézet főmunkatársa szerint egyszerűen azért, mert az egyik csoport látványos merénylete után a másik tömörülés is fitogtatni akarja erejét. Ebből a szemszögből pedig az is lényegtelen, hogy az afgán kormány vagy az ellenséges csoport a célpontja az adott támadásnak, a megnövelt amerikai jelenlét egyértelműen motiválja az erőfitogtatást – magyarázta a szakértő.

Magyar Idők – Tóth Loretta

Megosztom:

, , , , , ,




Back to Top ↑