Kijev szabotálja a minszki megállapodásokat
2022. 12. 09.
Vlagyimir Putyin elnök a kezdetektől fogva arra figyelmeztetett, hogy Kijev szabotálja az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodások betartását – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken az orosz Pervij Kanal televíziónak.
Peszkov Angela Merkel korábbi német kancellárnak a Die Zeit hetilapban megjelent interjújára reagált, amely nagy hullámot vert az orosz politikában. Ebben Merkel arról beszélt, hogy a minszki megállapodáscsomag kísérlet volt arra, hogy időt adjanak Ukrajnának a megerősödésre.
“És (Ukrajna) kihasználta ezt az időt, hogy erősebbé váljon, ahogy az ma látható. 2014-2015 Ukrajnája nem a mai Ukrajna” – fogalmazott a volt kancellár.
“Ahogy azt 2015-ben megfigyelhettük a Debalceve környéki harcok közben, Putyin akkor könnyen győzhetett volna. És nagyon kétlem, hogy a NATO-országok akkor ugyanannyit tehettek volna, mint amennyit ma tesznek Ukrajna megsegítése érdekében” – tette hozzá.
Peszkov erre reagálva úgy fogalmazott: “Hiszek Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin őszinteségében és bölcsességében, aki a legelejétől fogva rámutatott, hogy Ukrajna húzza az időt, nem akarja végrehajtani a minszki megállapodásokat, és minden országot arra hívott fel, hogy tettek erősítsék meg az aláírásukat. De mindenki halogatta a dolgot. Ennek most következményei vannak”.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerda este, röviddel az interjú megjelenése után azt írta egy Telegram-bejegyzésben, hogy a nyilatkozat bebizonyította: “Berlinnek, és következésképpen az egész kollektív Nyugatnak, nem állt szándékában végrehajtani a minszki megállapodásokat”, ezért “azt imitálta, hogy betartja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, miközben a valóságban fegyvereket pumpált a kijevi rezsimbe”, és “figyelmen kívül hagyta a kijevi rezsim által a Donyec-medencében és Ukrajnában elkövetett összes bűncselekményt az Oroszország elleni döntő csapás nevében”.
Zaharova csütörtöki sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy Merkel “beismerése” bírósági eljárásban is felhasználható.
“Amit Merkel az interjújában mondott, az egy olyan ember tanúvallomása, aki egyenesen azt állította, hogy mindannak, amit 2014-2015-ben tettek, egyetlen célja volt: elterelni a világ közvéleményének figyelmét a valódi problémákról, húzni az időt, fegyverekkel telepumpálni a kijevi rezsimet, és a dolgot egy nagy konfliktushoz elvezetni” – mondta.
Zaharova szerint a volt német kancellár nyilatkozata rávilágít arra, hogy a Nyugat az igazság és a törvény meghamisításának eszközeivel él, és képviselői már 2015-ben, amikor órákig tartó tárgyalásokat folytattak, tudták, hogy a megállapodásokat soha nem fogják végrehajtani, és már akkor készen álltak a konfliktusra.
Makszim Bujakevics, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mellett működő orosz állandó képviselet helyettes vezetője pénteken a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a Merkel-nyilatkozat semmissé teszi Németország arra irányuló kísérleteit, hogy a minszki megállapodások garanciavállalójaként pozícionálja magát. A diplomata szerint a Nyugat lépései azt igazolják, hogy nem érdekelt a konfliktus tárgyalásos rendezésében, és elősegítik mindannak a megsemmisítését, ami Ukrajnában Oroszországgal kapcsolatos. Felhívta a figyelmet arra, hogy a volt német kormányfő közvetlen résztvevője volt a Donyec-medencei rendezésről szóló minszki megállapodások kidolgozásának.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök pénteken a Rosszija 24 orosz hírtelevíziónak kijelentette, hogy a minszki megállapodások betartása megőrizhette volna Ukrajna területi épségét, de az aláírásuk idején sem Merkel, sem Petro Porosenko akkori ukrán elnök nem törekedett komolyan a konfliktus rendezésére. Lukasenka, aki szerint az egyezség kezesei mindent megtettek Oroszország félrevezetése érdekében, “undorítónak” és “aljasnak” nevezte a volt német kancellár magatartását.
Korábban Petro Porosenko volt ukrán államfő két orosz humoristának, Vlagyimir Kuznyecovnak (Vova) és Alekszej Sztoljarovnak (Lexus) egy telefonveszélgetésben elismerte, hogy a minszki megállapodásokra azért volt szüksége, hogy időt nyerjen az ukrán hadsereg megerősítésére a NATO támogatásával. A két telefonbetyár a hívás során Michael McFaul volt moszkvai amerikai nagykövetnek adta ki magát.
A 2014-15-ben az EBESZ, Oroszország, Németország és Franciaország közvetítésével létrejött minszki megállapodásoknak kellett volna az ukrajnai rendezés alapját képezniük. Az egyebek között a szakadár tartományoknak különleges alkotmányos státust előíró csomagot az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban erősítette meg.
Putyin: helyesen cselekedtünk a “különleges hadművelet” elindításával
Oroszország helyesen cselekedett, amikor elindította a “különleges hadműveletet”, mert Angela Merkel volt német kancellár nyilatkozata azt bizonyítja, hogy sem Ukrajna, sem a Nyugat nem gondolta komolyan a minszki megállapodás végrehajtását.
Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette ki pénteki biskeki sajtóértekezletén Merkelnek a Die Zeit hetilapnak adott nyilatkozatára reagálva, amelyben a volt német kormányfő elismerte, hogy az ukrajnai rendezés alapjának tekintett megegyezéscsomag kísérlet volt arra, hogy esélyt adjanak Kijevnek a megerősödésre.
Putyin, aki az Eurázsiai Gazdasági Unió csúcstalálkozóján vett részt a kirgiz fővárosban, csalódottságának adott hangot a Merkel-nyilatkozat miatt, amely “abszolút meglepetés” volt a számára, mert, mint mondta, Moszkvában biztosra vették, hogy Berlin őszintén gondolja az ukrajnai rendezést. Az orosz vezető szerint a “különleges hadművelet” már korábban elindulhatott volna, de az orosz fél bízott benne, hogy “a minszki megállapodások keretei között meg lehet egyezni”.
Mint mondta, kiderült, hogy nemcsak az ukrán fél, de a szerződés többi részese is “becsapta” Oroszországot. Az orosz vezető szerint a történtek felvetették a bizalom kérdését, mert Oroszország kész megállapodni Ukrajnáról, és a garanciákról, ám elgondolkodtató számára, hogy kivel is van dolga.
Putyin szerint a “különleges hadművelet” megy a maga útján és nincsen vele probléma. Megismételte, hogy “nincsen olyan tényező”, amely miatt újabb mozgósításra lenne szükség. Úgy vélekedett, hogy a rendezés hosszú folyamat lesz.
Putyin egyébként arra figyelmeztetett, hogy bármely ország, amely nukleáris támadást intéz Oroszország ellen, le lesz törölve a Föld felszínéről, mert válaszcsapásként egyszerre több száz rakéta fog felemelkedni, amit lehetetlen kivédeni. Utalt rá, hogy Oroszországot a katonai doktrínája ugyan nem jogosítja fel első csapásra, mint az Egyesült Államokat, ám a hiperszonikus fegyverei biztosítják számára, hogy erőteljes választ adjon, ha megtámadják.
Kilátásba helyezte, hogy Oroszország a biztonsága szavatolásához fontolóra veheti, hogy átvegye az amerikaiaktól a “lefegyverző csapás” koncepcióját.
“Először: az Egyesült Államoknak van egy megelőző csapás elmélete. Másodszor: egy lefegyverző csapásmérő rendszer fejlesztésén dolgoznak. Mi ez? Ez egy modern, csúcstechnológiai eszközökkel a vezetésipontok ellen végrehajtandó támadás, amely megfosztja az ellenséget az irányítórendszerektől” – mondta Putyin.
“Ha már erről a lefegyverző csapásról beszélünk, talán el kellene gondolkodnunk azon, hogy átvegyük amerikai partnereink fejlesztéseit, a biztonságuk szavatolására vonatkozó elképzeléseiket?” – tette fel a kérdést.
Elmondta azt is, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (SZVR) és az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője közötti kapcsolatfelvételt Washington kezdeményezte. Lehetségesnek nevezte a folytatást, mint ahogy azt is, hogy a felek további fogolycserékben állapodjanak meg.
Átgondolatlan döntésnek nevezte, hogy nyugati országok ársapkát vezettek be az orosz nyersolajjal kapcsolatban. Elmondta, hogy az orosz vezetés a lehetséges ellenlépések között a termelés csökkentését is fontolóra vette.
MTI
Lavrov: nem Zelenszkijjel kell tárgyalnunk a rendezésről →
Örményország hazaküldi az orosz határőröket →
Nagy-Britannia tízezer drónt ad Ukrajnának →
