Kudarcot vallott az uniós misszió a Földközi-tengeren
2017. 07. 13.
Képtelen megbomlasztani az embercsempészet üzleti modelljét, így létjogosultságát is elveszítheti az Operation Sophia névre hallgató EU-s katonai művelet – figyelmeztet a brit parlamenti bizottság legújabb jelentése.
Új jelentés készül a Földközi-tengeren történő embercsempészet kezelésére létrehozott EU haditengerészeti missziójáról, az Operation Sophiáról. A brit parlament uniós külügyekért felelős albizottsága az elmúlt két év eredményeinek tükrében egyértelmű kudarcról számol be.
Semmilyen módon nem akadályozza az uniós misszió az embercsempészek hajóit, írta legújabb jelentésében a Lordok Háza. A brit parlamenti bizottság 2016-ban már hozott hasonló döntést az uniós misszió értékelése után, a 2017 júliusában publikált dokumentum azonban sokkal összetettebb képet fest a tengeri mentés kihívásairól az elmúlt két év adatait szemlézve.
“Képtelen megbomlasztani az embercsempészet üzleti modelljét”
Az Operation Sophia néven emlegetett katonai művelet ugyan hozzájárult az embercsempészek hajóin utazó bevándorlók mentéséhez, de kudarcot vallott az Európába készülő, de útközben tengerbe fulladt migránsok megnövekedett számát tekintve – derül ki a jelentésből.
Az Operation Sophia misszió egy csecsemőről kapta a nevét, akit mentés közben szült meg édesanyja 2015 augusztusában Líbia partjainál.
Annak ellenére, hogy a misszió kezdete óta több mint 33 ezer embert mentettek ki, 2017-ben már legalább 2150-en fulladtak bele a Földközi-tengerbe a rossz minőségű csónakok miatt.
A fő problémák egyikét a bűnszervezetek jelentik, melyek immár az uniós hajók beavatkozására építik stratégiájukat. A másik komoly probléma maga a mentés kudarca: bár a jelentésben szerepel, hogy a mentési folyamatok terén viszonylag sikeresen teljesítenek a hajók, hosszútávon mégis nagyobb veszélybe sodorják az Európába készülő, egyre veszélyesebb illegális tengeri útvonalat választó migránsokat.
Minden a líbiai partoknál kezdődik
A jelentés szerint a haditengerészeti küldetés nem jó módszer az illegális bevándorlás megakadályozására, ami nem a nyílt vízen, hanem a líbiai partoknál kezdődik.
Az embercsempészek elleni kudarc mellett a líbiai gazdasági-politikai káosz is tovább nehezít a helyzeten. Mint azt a brit parlament is megjegyezte tavalyi értékelésében, a líbiai állam gyengesége is kulcsfontosságú tényező az ügyben. Líbia tavaly még nem kért támogatást a NATO-tagoktól, akik így katonai beavatkozás híján nem tudnak segíteni az országon. Ez azonban idén változhat, mivel az uniós tagállamok a kikötőik megnyitása helyett úgy döntöttek, hogy inkább Líbiának küldenek uniós segélyt, emellett egy ENSZ-tábor kialakítása is folyamatban van a líbiai partvidéknél.
Két éve cirkálnak az uniós hajók a Mediterránon
A missziót 2015 júniusában hívták életre, miután menekültek százai fulladtak vízbe, miközben Líbiából Olaszországba szerettek volna eljutni a tengeren. Az első évben kilencezer embert menekítettek meg az akcióval. A brit parlamenti bizottság már a misszió megalakulása után egy évvel bejelentette, hogy a misszió eredménytelen, képtelen megbomlasztani az embercsempészet üzleti modelljét.
Orientalista.hu – MTI
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
Nemzetközi elutasításban részesült az izraeliek által fevetett palesztinok deportálása →
Az európai országok Izraellel szolidárisak →
