2019. 03. 31.
Marokkó történeti háttere és a helyi katolikus egyház
2019. 03. 31.
Marokkó története a közel ezer esztendős föníciai hódítással kezdődött, aminek a római hódítás vetett véget az első század közepén. A rómaiak uralmát a gót eredetű ariánus keresztény vandálok szakították meg mintegy száz évre az ötödik században (429 – 534), amit bizánci keresztény hódítás követett. A 7. században történt az iszlám gyors terjeszkedése, mely a helyi berber törzseket is asszimilálta és muzulmán hitre vezette.
A 15. században kezdődött a spanyol és portugál hódítás, tengerparti településeket foglaltak el. A huszadik század elején Marokkó spanyol és francia fennhatóság alatt állt, ami alól 1956-ban szabadult fel. Marokkó mai alkotmányát 1996-ban fogadták el, mely kimondja, hogy Marokkó államformája alkotmányos, demokratikus és szociális monarchia. A király domináns szerepet tölt be. Jelenleg VI. Mohammed az ország államfője. Ő nevezi ki az ország miniszterelnökét, ő oszlathatja fel a parlamentet, az új választásokat is ő írja ki, egyúttal ő a hadsereg főparancsnoka is. Marokkóban az önálló független arab állam létrejötte előtt a múlt század közepén félmillió zsidó és félmillió keresztény, döntően katolikus élt, mely közösségek jelentős része elhagyta az országot. Mára mintegy ötezer zsidó él Marokkóban, a katolikusok száma pedig 23 ezer, a lakosság 0,07 százaléka.
A katolikus egyház története Marokkóban
Az első keresztény hittérítők a második és a harmadik században érkeztek Marokkó tengerparti területére és a római kolóniák tagjai között voltak sikeresek. A keresztény közösségek templomaikkal együtt gyakorlatilag eltűnnek az iszlám hódítás következtében, csak pici rejtett közösségekben élnek tovább. A missziós tevékenység a 13. század elején indul újra az első ferencesek érkeztével, akiknek két csoportja 1220-ban illetve 1227-ben szenved vértanúságot. Ők lesznek a ferencesek proto-mártírjai. A 15-16. században érkezik a spanyol hódítás a tengerparti részeken. A Szentszék minden erejét latba veti, hogy a keresztények helyzetén változtasson, hiszen őket ténylegesen rabszolgaként hasznosították, adták, vették és dolgoztatták őket. Ezen az áldatlan állapoton a 18-19. században változtattak a rabszolgaság eltörlésével. A múlt században lassan kiépült a helyi katolikus egyházstruktúra, mely félmillió katolikus hívő ellátásáról gondoskodott. Nagyobb részük az önálló arab marokkói állam létrejöttével elhagyta az országot. 1976-ban a Szentszék és a Marokkói Királyság diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. 1980-ban II. Hasszán király a Vatikánban tett látogatást, Szent II. János Pál pápa pedig 1985. augusztus 19-én érkezett apostoli látogatásra Marokkóba.
Vaticanews