Irán

2021. 05. 11.

Megkezdődött az iráni elnökválasztás jelöltjeinek regisztrációja

Megkezdődött Iránban a júniusi elnökválasztáson induló jelöltek regisztrációja, a kampány fő témái vélhetően a 2015-ös iráni atomalku jövője, valamint a fogyasztói árak emelkedése és a magas munkanélküliségi ráta lesznek.

A közvéleménykutatások mind ez idáig mérsékelt választói érdeklődést jeleznek: sokan úgy vélik, hogy a tavaly óta tartó koronavírus-járvány – amely a térségben Iránt sújtotta a legjobban – és az ország ellen érvényben lévő gazdasági szankciók miatt az emberek nagy része kiábrándult a politikából.

Míg a 2017-es elnökválasztáson a részvételi arány 73 százalék volt, a tavaly rendezett parlamenti választásokon ez az arány már csupán 42,5 százalék volt, amely a legalacsonyabb az 1979-es iszlám forradalom óta, elemzők pedig nem zárják ki, hogy a június 18-án tartandó voksoláson ennél is alacsonyabb lesz a részvétel.

A keményvonalas Forradalmi Gárda jelenlegi és egykori tagjai közül máris többen jelezték indulási szándékukat, mások mellett Hosszein Dehgan, az ország vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah egyik tanácsadója, valamint Mohammed Kalibaf, az iráni parlament elnöke, a Gárda légierejének korábbi parancsnoka. Kalibaf az 1999-ben kirobbant diáklázadások elfojtásának egyik irányítójaként ismert.

Várhatóan indul a 2017-es elnökválasztáson Haszan Róhánival szemben alulmaradó Ibrahim Raiszi, az iráni legfelsőbb bíróság elnöke.

Egyelőre nem ismertek a reformisták táborából indulni szándékozók nevei, többen azonban úgy vélik, köztük van Mohammed Dzsavád Zaríf külügyminiszter, aki esetleges indulásával kapcsolatban kétértelműen nyilatkozott. Zaríf nemrég egy kiszivárgott hangfelvételen bírálta a Forradalmi Gárdát, azt vetve a fegyveres testület szemére, hogy döntései még a kormány határozatait is felülírják.

A regisztráció öt napig tart, a jelölteket a konzervatív Őrök Tanácsának is jóvá kell hagynia. A 12 tagú testület a korábbi választások idején már több, a mérsékelt reformerek táborához tartozó jelöltet talált alkalmatlannak az indulásra.

Az ország törvényei az elnöknek csupán két egymást követő ciklus letöltését engedélyezik, így a 2013-ban elnökké választott, mérsékeltnek számító Haszan Róháni nem indulhat újra.

Az elnökválasztás egyik fő témája minden bizonnyal a 2015-ben, Haszan Róháni hivatali ideje alatt kötött atomalku lesz, amely Irán nukleáris programját volt hivatva szabályozni. A hathatalmi megállapodásból Donald Trump előző amerikai elnök 2018-ban kiléptette országát, valamint visszaállította az Irán elleni szankciókat, amire válaszul Irán is fokozatosan felhagyott kötelezettségeinek teljesítésével.

Az atomalku összeomlását követően a keményvonalasok megszerezték a többséget az iráni törvényhozásban.
Az egyezmény felélesztésére néhány hete Bécsben tárgyalások kezdődtek, a megbeszéléseken az Egyesült Államok képviselői is részt vesznek, és jóllehet Trump utódja, Joe Biden engedékenyebb hangot ütött meg Teheránnal szemben, a bécsi egyeztetések esetleges eredményei várhatóan nem mutatkoznak meg Róháni hivatali idejének letelte előtt.

MTI

Sharing is caring!

, , , , , ,




Back to Top ↑