Interjú

2015. 02. 22.

Michael atya, a Boko Haram áldozatainak megmentője



Alig másfél hónap telt el 2015-ből, de az iszlámista Boko Haram máris tucatnyi emberrel végzett és ezreket kényszerített menekülésre. Michael atya, a CSI nigériai partnere a terror mindennapjairól beszél.

CSI: Amikor a Boko Haram iszlámistái Madallában megtámadták a katolikus templomot, püspöke még aznap megbízta Önt az áldozatok gondozásával. Mit látott akkor?

15030280971

Michael Atya

Michael atya: Az emberekben forrt a düh és sokan bosszúért kiáltottak. Káromkodtak és átkozták a tetteseket. Csak alig néhányan imádkoztak értük, hogy Isten érintse meg a szívüket, és változtassa meg őket. Fennállt annak a veszélye, hogy megtámadják az ártatlan muzulmán szomszédokat. Mi papok megpróbáltuk lecsendesíteni az embereket.

Sokan Istent okolták?

Természetesen. Nem volt egyszerű a helyzet és sok időbe telt, mire meg tudtuk vigasztalni a kétségbeesett embereket. De mindenkit bátorítottunk. Egyiküknek például, aki négy gyermekét veszítette el, azt mondtam: „Isten mindig jó.” Jézusra hivatkoztam, aki maga mondta, hogy nem kell félni azoktól, akik csak a halandó testet tudják megölni. Az örök élettől nem tudnak megfosztani minket.

Hányan menekültek el a támadás után?

Madalla városa a nigériai főváros, Abudzsa közelében van. A templomunkat főleg bevándorlók látogatták. A merénylet után sokan visszatértek a szülőföldjükre és inkább kivártak.

A kormány egy éves éjszakai kijárási tilalmat rendelt el. Amikor ezt fölfüggesztették, az emberek kezdtek lassan visszaszivárogni. De a félelem megmaradt. Mindenkin úrrá lett a rettegés. Ez így van ma is, hisz senki sem tudhatja, hogy a Boko Haram hol fog lecsapni.

Kosisochukwu Egbo, a robbantás egyik sérültje

Kosisochukwu Egbo, a robbantás egyik sérültje

De a bombatámadás 2011 karácsonyán történt. Miért van szükségük még ma is segélyre?

A repeszektől sokan lebénultak. Ők már soha többé nem fognak tudni dolgozni. Máshol elveszítették a családfenntartót, és védtelenül maradtak.

Sok sebesültnek utókezelésre és gyógyszerekre van szüksége. Pszichológusok segítségével rendszeres összejöveteleket szervezünk a robbantás áldozatainak, és közösen imádkozunk velük.

A kormány nem segít?

A központi kormány közvetlenül a merénylet után kifizette ugyan pár sebesült kórházi ápolását, de azóta semmit sem kaptunk a hatóságoktól, bár többször is jelentkeztünk a helyi, a szövetségi állami, és az országos hivatalokban. A bürokrácia gépezete csak lassan mozdul. És ha végre valóban elszánnák magukat, csak sok közbülső állomáson keresztül juthatna el hozzánk a segítség. Mire a pénzt megkapják az érintettek, addigra az már nem sokat ér.

Ezért fordulnak az emberek az egyházhoz.

Michael atya: Pontosan. Hiszen tudják: itt van valaki, aki figyel rám. A tanácsadó központ mindig zsúfolásig telt. Az emberek tele vannak problémával, és azonnali megoldást várnak, én pedig sokszor nem tudok segíteni, csak meghallgatom őket. Gyakran az egészségük is rámegy a családi problémákra vagy a lakbér kifizetésére.

Az Ön körzetében sok muzulmán is él. Milyen a keresztények és muszlimok közti viszony most?

Tíz éve még jó volt, és nem volt semmi problémánk. Rengeteg a kevert család, keresztények, muszlimok, animisták vegyesen. Én is ilyen családból származom. A jelenlegi bajokat mégis az egymás iránti bizalom elvesztése okozza. Mindenki gyanakvással tekint a másikra és potenciális ellenséget lát benne.

Abubaker Al-Hasszánnak repesz fúródott a fejébe

Abubaker Al-Hasszánnak repesz fúródott a fejébe

És okkal?

Természetesen senkit sem vádolhatok nyíltan rossz szándékkal. Ha a Boko Haramról vitatkozunk, akkor mindenki elítéli őket. Egy azonban biztos: a Boko Haramnak mindenhol vannak követői. A kormányzatban, sőt a hadseregben is. Még az egyházon belül is kimutatható a befolyása.

És mit tesz az abudzsai kormány?

A kormány feladata az, hogy megvédjen bennünket. Ők azt is mondják, hogy ezen fáradoznak. De nehéz elhinni, hogy valóban ezt teszik. Tény, hogy a Boko Haram támadásai nem szűntek meg.

Egyáltalán, a kormány képes lenne megállítani a terrorizmust?

Teljesen biztos vagyok benne. Egy dolog a képesség, és megint más, hogy használjuk-e azt, amink van. Van rendőrségünk, hadseregünk, titkosszolgálatunk – szóval minden olyan intézményünk, ami biztosíthatná a békét. De a határaink őrizete nem megfelelő. Másként hogy juthatna a Boko Haram nehézfegyverzethez? És a madallai merénylők hogy tudtak átjutni bombákkal és robbanószerekkel megrakodva az összes ellenőrző ponton? Világos, hogy itt valaki rosszul végzi a munkáját, és ha nem mindenki teszi jól a dolgát, akkor valahol lyukas a szita.

És ezt Nigériában is őszintén el meri mondani?

Igen, az állandó nyomás és a kormány ellenére is ezt teszem. Nem engedhetjük, hogy a rettegés megbénítson. A saját népem érdekében szólok. Elmondom, amit tudok, és ha valaki emiatt nem boldog – akkor sajnos semmit sem tehetek. Reménykedünk és imádkozunk azért, hogy a dolgok jobbra forduljanak és az emberek újra békében élhessenek.

A kormánynak mit kéne tennie?

A béke újrateremtéséhez és a békés együttéléshez sokkal több erőfeszítésre lenne szükség. A Boko Haram áldozatainak pedig munkát, egészségügyi kezelést és szociális segélyt kellene kapniuk.

És mit tehet a nemzetközi közösség?

Mindenekelőtt azt kérem, hogy figyeljenek ránk. Én kritikusan szemlélem a nemzetközi közösséget. Ha nem feledkeznek meg rólunk, akkor megvan egy jobb társadalom megszületésének lehetősége. Amikor a nemzetközi közösség a Boko Haram támogatóiról beszél – ilyen például Szaúd-Arábia – és nyilvánosan megvádolja őket, akkor egyúttal le is kellene állítani a támogatásukat. Én ebben reménykedem, és ezért imádkozom.

Michael atya

Ahmadu Michael Gadache (39 éves) katolikus papot 2005-ben szentelték föl. Minna egyházmegye püspöke a 2011-es madallai autóbomba merénylet után azonnal megbízta az áldozatok gondozásának feladatával. Michael atya ezért létrehozott egy tanácsadói központot. A pap jelenleg is vezetője a Minna egyházmegyében található Igazság, Fejlődés és Béke Bizottságnak (Justice, Development and Peace Commission), amely a békén és az emberi jogok tiszteletben tartásán munkálkodik Nigériában.

A CSI nigériai projektje

A CSI 2013. május óta van jelen Nigériában. A támogatás központja Enugu városa (Dél-Nigéria), ahol sok Észak-Nigériából menekült telepedett le, akik a Boko Haram támadásai elől itt találnak biztonságot. Madalla várost 2011. december 25-én éppen az éjféli mise idején érte pusztító bombamerénylet, melynek célpontja a Szent Teréz katolikus templom volt. Enuguban a CSI támogatja a menekültgyerekek oktatását, az árvaházat, és mikrohitelt nyújt az elűzötteknek, hogy újra megalapozhassák egzisztenciájukat. A CSI finanszírozza a sebesültek orvosi és gyógyszerköltségeit. Emellett az Észak-Nigériából (Maiduguriból és Yobából) érkezetteket élelmiszerrel és gyógykezeléssel segítjük. A CSI 2014-ben 90 millió forint értékű támogatást nyújtott Nigériában.

Orientalista.hu – CSI Magyarország

, , , ,




<


Back to Top ↑

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com