Cadmus fordítás Cadmus
  • Húszik válaszcsapásai a Vörös-tengeren

  • Szíriai konfliktus

  • Palesztin – izraeli konfliktus

  • Legolvasottabb híreink

    • No results available
  • Keresztényüldözés a Közel-Keleten

  • Afganisztáni háború

  • Tajvani konfliktus

  • Örmény-azeri konfliktus

  • Időjárás

Terrorizmus

2016. 12. 25.

Nélkülük egészen más lenne az Iszlám Állam

2016. 12. 25.

Az Iszlám Állam legtöbb külföldi harcosához hasonlóan a berlini mészáros is tunéziai születésű. Vajon miért éppen ebből az országból kerülnek ki a terrorszervezetek külföldi dzsihádistái?

Bár korábban is harcoltak fiataljaik Afganisztánban és Csecsenföldön, Tunézia radikalizációja újkeletű, az arab tavasz után kezdődött, mindössze öt évvel ezelőtt.

“Azt mondta, hogy az egyik barátjánál tölti az éjszakát. Egy nappal később egy SMS-ben azt írta, hogy már Szíriában van”

– idézi Iqbel Ben Rejeb 2003-as történetét a Deutsche Welle.

A férfi öccse, Hamza programozást tanult az egyetemen, de tehetségére az an-Núszra Front is felfigyelt, és Líbián keresztül átszöktették Szíriába.

Az al-Kaidához közeli terrorszervezet weboldalait kellett karbantartania, de utazását megnehezítette, hogy csak tolószékkel tudott közlekedni.

Ő volt a kivétel

“Nagyon féltem, hogy nem lesz kint senki, aki vigyázna rá. Rögtön arra gondoltam, hogy biztos ráerősítenek egy bombát a tolószékére, és felrobbantják valahol” – mesélte a bátyja.

De Hamzának szerencséje volt. Családja megtalálta, és visszavitték Tunéziába.

Nem sokkal később bátyja alapított egy szervezetet a radiakalizált fiatalok számára, ahol az agymosás visszafordítása mellett a megelőzésre is komoly figyelmet fordítottak.

Forradalom utáni radiakalizáció

A ’90-es években számos tunéziai utazott Afganisztánba és Csecsenföldre, hogy kivegyék a részüket a helyi harcokból.

Miután azonban Zine El Abidine Ben Alit 2011-ben, 23 év kormányzás után megfosztották hatalmától, a terrorszervezetekhez csatlakozó tunéziaiak száma drasztikus emelkedésnek indult.

Faysel Cherif biztonságpolitikai szakértő és történész szerint két okból vált fogékonnyá a tunéziai lakosság a szélsőséges ideológiára.

“Sokan azt szerették volna elérni, hogy az arab tavasz hozta eufória oda is elérjen, ahol nem söpört végig a forradalom szele” – magyarázta, de hozzátette, hogy sok tunéziait külföldön radikalizálták, nem otthon.

Emellett kijöttek a börtönből azok a tunéziai szélsőségesek, akiket a Ben Ali-korszak alatt zártak be, de a forradalomnak köszönhetően amnesztiát kaptak.

Ők azonnal toborozni kezdtek, és az arab tavasz hátszele miatt rendkívül könnyű dolguk volt.

Nincs stratégia

A radikalizált csoportok 2015-ben több terrortámadást is végrehajtottak. A Bardo Múzeumban és a sousse-i hotelben külföldi turistákra csaptak le, novemberben még az elnöki gárdára is rátámadtak, hogy megmutassák, mire képesek fiatal harcosaik.

A toborzóknak jó okuk volt az iszlám hadsereg kibővítésére: minden egyes újoncért 3-10 ezer eurót kaptak.

A tunéziai kormány szerint már dolgoznak egy toborzás-ellenes új programon, és külön figyelmet szentelnek a veszélyeztetett mecseteknek, ahol a vallási vezetők szélsőséges ideológiát hirdetnek.

“Valódi stratégiára van szükségünk” – állítja Cherif, aki ellenzi a tömeges bebörtönzést, hiszen az erőszakos iszlám ideológia egyik legelterjedtebb toborzóhelyei a börtönök.

A kormány megelőzésből több mint 15 ezer potenciális terroristát követ az év eleje óta, a 35 év alatti tunéziai férfiak pedig nem utazhatnak Líbiába, Törökországba és Szerbiába, az Iszlám Állam “tranzitországaiba”.

A legnagyobb kihívás nem a megtorlás, hanem a hosszútávú terv kidolgozása lesz. Minél több kudarc éri az Iszlám Állam szíriai és iraki csapatait, annál több külföldi harcos fog hazatérni Tunéziába.

A börtönök viszont már megteltek, a tunéziai elnök pedig Franciaországból kapja az ötleteit a hazatérő dzsihádisták kezelésével kapcsolatban.

A határokat amerikai és német erősítéssel védik, de a déli határ fontos tranzitútvonallá alakult át a migránsokat, terroristákat és fegyvereket csempészők számára.

Erős a középosztály, a fiataloknak viszont nincs munkájuk

Tunéziában rendkívül erős a középosztály, s kiemelkedően magas a felsőfokú végzettségűek aránya.

A társadalom összetétele teljesen más, mint Líbiában, Egyiptomban vagy Szíriában, ahol egy vezető megbuktatása mindig káoszt eredményezett a társadalmi széthúzás miatt.

A 25 év alatti fiatalok esetében az állástalanok aránya 40 százalékos. S mivel a társadalomban magas a fiatalok aránya, ez még súlyosabb helyzetet idéz elő, mint Spanyolországban, vagy Görögországban a fiatalokat sújtó 50 százalék feletti munkanélküliség. Így egyre több tunéziai próbál az Európai Unióba menekülni.

Deutsche Welle, Hirado.hu

Megosztom:

, , ,




Back to Top ↑