2016. 03. 29.
Összecsapások Iszlámabádban
2016. 03. 29.
Tüntetések zajlottak vasárnap Pakisztánban. A liberális politikus gyilkosának szimpatizánsai és a rendőrség között összecsapásra is sor került.
Pakisztániak százai tüntettek a liberális politikus, Salman Taseer gyilkosának Mumtam Qadri kivégzése ellen. A rendőrség könnygázzal és gumibotokkal próbálta oszlatni a tömeget, akik közül sokan erőszakkal akartak bejutni a főváros tiltott területére, aminek brutális összecsapások lettek a következményei.
Az összecsapásoknak több mint hatvan sérültje van, nagyrészt rendőrök.
A hadsereg szóvivője, Asim Bajwa tábornok szerint a hadsereg vasárnap késő este vonult be a fővársoba, hogy biztosítsa a környéket.
Qadri a Rawalpinndiben található börtönben lett kivégezve a múlt hónapban. Halálos ítélete ellen rengeteg petíciót gyűjtöttek, sőt kegyelem kérő levelet is írtak szimpatizánsai, de a hatóságok mindent elutasítottak.
Qadri testőrnek volt kirendelve Taseer számára, aki a Pakisztáni Néppárt magas rangú képviselője, és Pandzsáb tartomány kormányzója is volt egyben. 2011-ben Qadri 28 lövéssel megölte a politikust egy iszlamabádi piacon. Qadri szimpatizánsai most azt követelik, hogy a Taseer által védelmezett istenkáromlással vádolt asszonyt, Asia Bibit is ítéljék halálra istenkáromlásért. A hatóságok eddig ellenálltak az ilyen és ehhez hasonló szélsőséges kéréseknek.
Az istenkáromlásra hivatkozó büntetések ellen Pakisztánban rengeteg jogvédő szervezet és liberális politikus is tiltakozott, köztük a néhai Taseer is, aki szerint ez csak a szélsőséges embereknek az eszköze, hogy személyes nézeteltéréseiket rendezzék ilyen úton.
Kritikusok szerint emberek százai vannak bebörtönözve, akiket korábban hamisan vádoltak istenkáromlással.
A legtöbb ügy miatt, még a bizonyítatlanok kapcsán is, vérontások és bandák által elkövetett erőszakhullám tört ki.
Tavaly 210 istenkáromlási ügyet regisztráltak Pakisztánban. Egy kutatóintézet szerint 1990 óta 65 embert öltek meg, köztük ügyvédeket, politikusokat, mindet istenkáromlással vádolva.
Orientalista.hu – L. Gyula