2017. 01. 17.
Rafszandzsáni halála átrendezheti az iráni politikai színteret
2017. 01. 17.
Az utóbbi években már a Szakértői Tanács elnökeként jegyezte a világ Akbar Hásemi Rafszandzsáni, Irán korábbi államfőjének nevét. Rafszandzsáni 2007 és 2011 között volt az iszlám köztársaság legfőbb politikai és vallási vezetőjéről is döntő testület, a Szakértő Tanács első embere.
Rafszandzsáni közeli munkatársa volt az Iráni Iszlám Köztársaságot 1979-ben megalapító Khomeini ajatollahnak, elnöksége után pedig a mérsékelt reformer politikai irányzat egyik meghatározó és befolyásos alakja lett.
Az ajatolah halálakor került az államfői székbe, 1989-ben. 1997-ig töltötte be a posztot. Programja reformok és nyitottság sajátos keverékeként jellemezhető. Lelkes támogatója volt a nyugathoz – egyben az Egyesült Államokhoz való közeledésnek.
A legtöbbször pragmatikus konzervatívként jellemzett Rafzsandzsánit “újító szellemű vezetőként” ismert Mohammad Khatami követte a poszton, akit – az iszlám demokrácia, a nyugati kapcsolatok hívét – reformjai miatt több iszlám vezető, többek között az ország első embere, Khamenei ajatollah is hevesen támadta.
2005-ben Rafszandzsáni megpróbált visszatérni. Sokan kapacitálták is erre, többek között a diákmozgalom. Aztán egy ultrakonzervatív jelölttel, Mahmud Ahmedinedzsáddal kellett megmérkőznie. Az első fordulóban még vezetett, a másodikban a konzervatív erők összefogtak és a szélsőséges Ahmedinedzsád győzött.
2009-ben választási csalással újraválasztották Ahmedinedzsádot, amit a reformerek már nem fogadtak el, és Ráfszándzsánival együtt bojkottálták a beiktatási ceremóniát.
2009-ben tömegek vonultak az utcákra, hogy tiltakozzanak a csalások ellen. A mozgalom a twitteren szerveződött, minden más csatornát a konzervatívok blokkoltak. A tüntetéseket leverték, és 150-en haltak meg az utcákon.
A tüntetéshullám elfojtása után Irán ellen szankciókat léptettek életbe a nyugat, az ország teljesen elszigetelődött. Ráfszándzsáni pedig miután támogatta a tüntetőket, és végig kritizálta Ahmedinedzsátot, a reformerek egyik vezetője lett.
2011-ben kitessékelik a szakértői tanácsból. A vád szerint azért, mert félrevezette a legfőbb vezetőt Khamaneit. 2013-ban kora miatt nem indulhatott az elnökválasztáson, így a jelenlegi elnököt Hassan Rouhanit támogatta.
Kifejezetten elszigetelték az iráni keményvonalasok Akbar Hasemi Rafszandzsáni egykori elnököt 2009 után, amiért védelmébe vette demokráciát követelő tüntetéseket, ennek ellenére igazi politikai nagyágyú tudott maradni az országban. Halálával azonban változhat a politikai színtér Iránban.
Az Euronews szerkesztője Ahmed Szalamatian korábbi iráni képviselővel, politikai elemzővel beszélgetett.
2017 májusában rendezik a következő elnökválasztást Iránban. Ezt eleve nagyon kemény küzdelemnek tartották, de Rafszandzsáni halála még tovább bonyolíthatja?
– Rafszandzsáni Rouhani egyik legfőbb támogatójának számított, sőt, az iszlám köztársaságban sokan úgy tekintettek Rouhanira mint “Rafszandzsánira, fiatalabb kiadásban”. Ezért mondhatjuk azt, hogy az a fajta társadalmi támogatottság, amely Rafszandzsáni mögött volt, az Rouhani mögött lesz a következő választásokon. Mindenképpen sajnálatos esemény Rafszandzsáni halála, de Rouhanira nézve semmiképp nem jár negatív következményekkel. Mi több, azt mondhatom, hogy politikai konszenzus van ebben a kérdésben, ami még inkább Rouhani malmára hajtja a vizet.
Rafszandzsáninak nagy szerepe volt abban, hogy a Szakértői Tanács 1989-ben Ali Khameneit választotta vezetőnek. Aztán Khamanei és Rafszandzsáni más utakat jártak. Ön velük együtt ült a parlamentben az Iszlám Forradalom után. Milyen hatással lehet majd Rafszandzsáni halála Khamenei pozíciójára?
– A Khamenei betegségéről szóló mendemondák miatt mindenki azt találgatta, hogy milyen szerep jut Rafszandzsáninak Khamenei halála esetén. Aztán a sors végül fordított a sorrenden. Amennyiben Khamenei utódjának személyét vitára bocsátották volna a Szakértők Tanácsában, az eredmény leginkább a választói testületek és a biztonsági, katonai testületek közötti egyensúly függvénye lett volna. No meg az Iránnal kapcsolatos nemzetközi feszültségek függvénye.
Donald Trump közelgő elnöksége sokakat aggaszt Washington és Teherán kapcsolatát illetően. Rafszandzsáni halála még aggasztóbbá teszi a helyzetet, mit gondol?
– Reális esélyt látok arra, hogy Rafszandzsáni halála magában a kül- és belpolitikai frontvonalba tolja Khameneit. És ő bizony egyedül lesz majd ebben a helyzetben. Az sem elképzelhetetlen, hogy Khamenei ugyanolyan “kiegyensúlyozó” szerepbe kényszerül majd, mint amilyet Rafszandzsáninak kellett betöltenie, holott az ő habitusa azért jóval radikálisabb.
Az utóbbi években már a Szakértői Tanács elnökeként jegyezte a világ Akbar Hásemi Rafszandzsáni, Irán korábbi államfőjének nevét. Rafszandzsáni 2007 és 2011 között volt az iszlám köztársaság legfőbb politikai és vallási vezetőjéről is döntő testület, a Szakértő Tanács első embere.
Rafszandzsáni közeli munkatársa volt az Iráni Iszlám Köztársaságot 1979-ben megalapító Khomeini ajatollahnak, elnöksége után pedig a mérsékelt reformer politikai irányzat egyik meghatározó és befolyásos alakja lett.
Az ajatolah halálakor került az államfői székbe, 1989-ben. 1997-ig töltötte be a posztot. Programja reformok és nyitottság sajátos keverékeként jellemezhető. Lelkes támogatója volt a nyugathoz – egyben az Egyesült Államokhoz való közeledésnek.
A legtöbbször pragmatikus konzervatívként jellemzett Rafzsandzsánit “újító szellemű vezetőként” ismert Mohammad Khatami követte a poszton, akit – az iszlám demokrácia, a nyugati kapcsolatok hívét – reformjai miatt több iszlám vezető, többek között az ország első embere, Khamenei ajatollah is hevesen támadta.
2005-ben Rafszandzsáni megpróbált visszatérni. Sokan kapacitálták is erre, többek között a diákmozgalom. Aztán egy ultrakonzervatív jelölttel, Mahmud Ahmedinedzsáddal kellett megmérkőznie. Az első fordulóban még vezetett, a másodikban a konzervatív erők összefogtak és a szélsőséges Ahmedinedzsád győzött.
2009-ben választási csalással újraválasztották Ahmedinedzsádot, amit a reformerek már nem fogadtak el, és Ráfszándzsánival együtt bojkottálták a beiktatási ceremóniát.
2009-ben tömegek vonultak az utcákra, hogy tiltakozzanak a csalások ellen. A mozgalom a twitteren szerveződött, minden más csatornát a konzervatívok blokkoltak. A tüntetéseket feloszlatták, és150-en haltak meg az utcákon.
A tüntetéshullám elfojtása után Irán ellen szankciókat léptettek életbe a nyugat, az ország teljesen elszigetelődött. Ráfszándzsáni pedig miután támogatta a tüntetőket, és végig kritizálta Ahmedinedzsátot, a reformerek egyik vezetője lett.
2011-ben kitessékelik a szakértői tanácsból. A vád szerint azért, mert félrevezette a legfőbb vezetőt Khamaneit. 2013-ban kora miatt nem indulhatott az elnökválasztáson, így a jelenlegi elnököt Hasszán Rouhanit támogatta.
Euronews