Hungary Helps

2018. 12. 15.

“Remélem, a nyugati világ is hasonló programokat fog indítani” – II. Efrém Ignác pátriárka Budapesten szólalt fel

II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka budapesti látogatása során a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi dísztermében kerül sor arra a kerekasztal-beszélgetésre, melyen egyebek mellett elhangzott; Magyarország modellértékű segítséget nyújt az üldözött keresztény közösségeknek. Tudósításunk.

Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárság által szervezett rendezvény kezdetén Azbej Tristan államtitkár köszöntötte a megjelent vendégeket, majd bejelentette, hogy az Országgyűlés elsöprő többséggel elfogadta a Hungary Helpsról szóló programot.

Kezdeményezésünk új szakaszába lépett. A Hungary Helps két éve sikeresen működő humanitárius, keresztény értékrendet képviselő program

– mondta az államtitkár, aki rámutatott; a program három felismerésen alapult, amelyek alapján a magyar kormány a humanitárius politikáját új alapokra helyzete. Azbej Tristan szerint ez köszönhető a gazdaság erősödésének és a magyar emberek munkájának egyaránt. Az egyik ilyen felismerés, hogy Magyarország erősödik, a magyar gazdaság jobban teljesít. Egyre több magyar ember dolgozik, és ők egyre többet keresnek.

Az államtitkár kifejtette: a magyar kormány menekültügyi politikája azt az elvet követi, miszerint a migrációt nem támogatni kell, hanem megelőzni. Kiemelte a határvédelem fontosságát, ugyanakkor – mint hangsúlyozta – annak párosulnia kell a magyar humanitárius szolidaritás megnyilvánulásával.

“Segítséget nyújtunk az ott élő szenvedő embereknek, hogy megmaradhassanak szülőföldjükön. Nem a bajt kell Magyarországra importálni, hanem a segítséget kell odavinni ahol a baj van” – mondta.

A világon jelenleg a kereszténység a legüldözöttebb vallás. Több mint nyolcvan országban, több mint 215 millió keresztény ember kénytelen elszenvedni az üldöztetés valamilyen formáját. Az államtitkár rámutatott;

A felismerést követően a tetteket sürgette, hogy e világméretű humanitárius probléma ellenére a világ nem foglalkozik az üggyel. A humanitárius szervezetek, közösségek elfordultak ezektől az emberektől. Erkölcsi kötelességünk a keresztény emberekhez fordulni ezért indította a kormányzatok közül elsőként Magyarország saját programját, a Hungary Helps programot.

Dr. Kovács Gábor rektorhelyettes megtisztelőnek nevezte, hogy a rendezvény helyszínéül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szolgálhatott. A nemzet ereje a kiművelt emberek sokaságában rejlik – idézett Széchenyi Istvántól a rektorhelyettes. Dr. Kovács Gábor szerint az egyetem működésében is fontos helyet foglal el a kereszténység értékrendje. A Széchényi díszterem falán a magyar királyok láthatóak. Kiemelném Szent Istvánt, államalapító keresztény királyunkat. Az egyetem területén egy kápolna is található amit Szent László királyunk után kapta a nevét – mondta.

Magyar Levente szerint számba venni sem lehet azt a veszteséget, amit a közel-keleti keresztények szenvedtek el a közelmúltban.

Több millió keresztény testvérünk hagyta el szülőföldjét az elmúlt években, vagy halt mártírhalált a hitéért.

A miniszterhelyettes kijelentette, hogy a közel-keleti keresztényeknek vannak testvéreik, akik szívükön viselik az ő sorsukat és együtt éreznek velük. Magyar Levente szerint Magyarországnak ezer éve a kereszténység a vezérfonala. A magyar nép jól tudja, hogy milyen a hitbe kapaszkodni, amikor reménytelennek látszik a jövő.

Kevesen vagyunk, akik merik azt vállalni, hogy nekünk a keresztény közösségek az elsők. De mi szeretnénk ezt a lelkierőt és a biztatást megosztani. Támogatni fogjuk Önöket mindaddig ameddig egy keresztény is van a Közel-Keleten, mi ott leszünk, nem csak lelki értelemben, hanem anyagi segítséggel is

– mondta a pátriárkához fordulva Magyar Levente.

Hölvényi György európai parlamenti képviselő strasbourgi munkáját megszakítva jött el a kerekasztal-beszélgetésre. A magyar politikus szerint a keresztényüldözés lassan Európát is eléri. Emlékeztetett a legutóbbi terrorista merényletre, ami éppen Strasbourgban történt. Szállását három képviselőtársával kellett megosztania, mert a lövöldözés miatt nem volt hol aludniuk.

Hölvényi György szerint a legfontosabb dolog a szolidaritás, amiből a magyar nép példát tud mutatni.

Itt arról van szó, hogy képesek vagyunk egy jó ügyért összefogni. Magyarország ennek az ügynek az élére állt. Az államtitkárság ad ennek formát, de a tartalmi rész, a támogatások és a struktúra mögé az egész állami vezetés odaállt.

Az európai parlamenti képviselő szerint ennek csak részben van vallási tartalma, a Hungary Helps Programnak emberi, ember jogi és kulturális értéke is van.

“Európa és a keresztény gyökerek fennmaradásáról van szó. Mi ennek a kultúrának a részesei vagyunk, de ha a gyökerek elszakadnak, akkor nagy baj fog történni”.

Hölvényi György szerint fontos, hogy elmenjünk, és saját szemmel győzködjünk meg a történekről, mert a valóság más, mint amit a hírekből és más csatornákból kapunk.

II. Efrém szír ortodox pátriárka, előadásának kezdeték a szír emberek háláját tolmácsolta a magyarok és a magyar kormány felé. A pátriárka szerint a gazdaságilag sokkal erősebb nyugati országokkal ellentétben a magyarok kiálltak és megvédték az üldözött keresztényeket.

“Köszönjük, hogy gondolnak ránk, és kellően bátrak voltak ahhoz, hogy másként viselkedjenek, mint a többi ország. A magyarok kockáztatták pozíciójukat a világpolitikában, hogy megtudják az igazságot. Ezért szeretném, hogy magyarul is kifejezzem; köszönöm!”

II. Efrém szír ortodox pátriárka előadásában kiemelte a kereszténység szerepét a Közel-Keleten. Jézus tanítása erről a vidékről indult, az ősi egyházak Antióchiából erednek. “Mi egy olyan hitben élünk, amit az apostoloktól kaptunk. Az antióchiai örökséget több ortodox és keleti katolikus egyházzal megosztva visszük tovább. Mi egy olyan részén élünk a világnak, ahol már a kereszténység előtt is jelen voltunk” – mondta.

II. Efrém szerint viszont a helyzet mára kritikussá vált. Az elmúlt évtizedek üldöztetéseinek következményeként félő, hogy végleg megszűnnek a keresztény közösségek a térségben.

Az elmúlt pár év megmutatja, hogy milyen irányba megyünk. Az elmúlt tizenöt évben Irak a keresztények kilencven százalékát elveszítette. Az elmúlt hét évben Szíriát a keresztények közel fele hagyta el.

A keresztények Libanonból, Jordániából és a Szentföldről is távoznak, az egész Közel-Keletet elhagyják. A XIX. század fordulóján Iránban és Törökországban milliós keresztény közösség élt, de a 1915-ös népirtásnak “köszönhetően” a két ország szinte teljesen elveszítette a keresztényeket – emelte ki előadásában a szír pátriárka.

“Nem szeretnék azt látni, hogy Szíria és a többi közel-keleti ország végleg elveszítse a keresztény közösségeket. Mint ahogyan Ferenc pápa is megmondta, nem lenne ugyanaz a Közel-Kelet, ha nem élnének ott keresztények. Nekik komoly szerepük van!”

A szír pátriárka kiemelte annak fontosságát, hogy a szír nép a kezdetek óta jelen van a térségben, és mint keresztény nemzet, befogadó volt. A muszlimok a keresztényekhez menekültek Mohamed próféta idején, és a háborúk során is sok muszlim keresztény otthonokban lelt menedéket.

“Segítettünk a muszlimoknak létrehozni az állami intézményeiket. Komoly köteteket fordítottunk a tudomány területéről, görög és szír nyelvről arabra. A tudást adtuk át nekik. Segítettük őket a társadalom felépítésében.”

II. Efrém szerint üldöztetések ellenére megtanultak a muszlimok békességben is együtt élni a keresztényekkel. A történelem során voltak olyan korszakok, amikor jó soruk volt a keresztény közösségeknek.

A közelmúltban Szíriában az emberek békességben éltek, egészen az arab tavasz kezdetéig. Számunka azonban ez sosem volt tavasz – mondta.

A szélsőséges iszlamista csoportok célkeresztbe vették azokat az embereket, akik nem értenek egyet az ő meggyőződésükkel. Két püspököt raboltak el Aleppóból. Mérsékelt muszlim imámokat öltek meg. A szír pátriárka szerint az elvileg keresztény nyugat diszkriminálja a keresztényeket, amikor mindenkinek segítenek, csak a keresztényeknek nem.

A muszlimok áldozatai az arab tavasznak, de a keresztények kétszeresen is megszenvedték az elmúlt éveket. Először is azért, mert eltérő a vallásuk a terrorista szervezetektől. Másrészt a nyugat nem foglalkozott velük, mert politikailag kiálltak Assad mellett.

II. Efrém szír pátriárka előadása végén kiemelte, hogy a keresztények nélküli Közel-Kelet egy zárt társadalmat hoz létre, ahol megerősödik az iszlám szélsőséges irányzata. Ezért fontos Európa számára is, hogy a keresztények hazájukban maradjanak és erős közösséget alkossanak.

Bármerre járok a világban, a magyar mintát hozom fel, ha a közel-keleti keresztények megsegítéséről beszélek. Remélem, a nyugati világ észhez tér és hasonlóan a Hungary Helpshez, programokat indít a keresztények helyben maradásáért!

mondta Budapesten II. Efrém Ignác.

Képek és szöveg: Kassab Adonis, S4C.News

, , , , , , ,




Back to Top ↑