2017. 03. 25.
„Szaúd-Arábia lehúzhatja a rolót”
2017. 03. 25.
Mohamed Abdu, a szaúdi „Paul McCartney” rijádi koncertjére tömegek voltak kíváncsiak. Ez nem csupán a tradicionális zenét játszó Abdu népszerűségével magyarázható, hanem azzal is, hogy a közel-keleti királyság vallási vezetőinek nyomására Szaúd-Arábiában a nyilvános koncertek évek óta tiltólistán voltak a helyiek számára. Mostanáig.
A közelmúltban kezdte meg ugyanis működését az Általános Szórakoztatási Hatóság, amelynek célja, hogy jókedvet csempésszen a szaúdiak mindennapjaiba. Ez komoly kihívás egy olyan országban, ahol a helyiek egy moziba sem ülhetnek be, a közügyekre roppant befolyással bíró vallási hatóságok ugyanis rég betiltották a szórakozás ezen formáját is, mondván, a mozik elősegítenék a férfiak és a nők közös szórakozását, s utat nyitnának az istenkáromló filmek beáramlása előtt. A „lehetetlen küldetés” egyik motorja a szaúdi király egyik fia, a 31 éves Mohamed bin Szalmán koronaherceg, aki a fejébe vette, hogy Rijádból egy pezsgő művészeti központot hoz létre, művészeti fesztiválokkal, fényjátékokkal és koncertekkel. A herceg azonban láthatólag nem mindenkit akar szórakoztatni: Mohamed Abdu koncertjén csak tehetős férfiak csápoltak.
„Ennek a kormányzati programnak az a célja, hogy lefoglalja az embereket, és egyúttal arra ösztönözze őket, hogy ne Bahreinben vagy Dubaiban költsék el a pénzüket, hanem Szaúd-Arábiában. Az ország ugyanis komoly gazdasági problémákkal küzd. Nem véletlen, hogy a Szórakoztatási Hatóság sem az átlagembereket célozza meg, hanem a gazdagokat” – mondta lapunknak Nassima al-Sada, szaúdi nőjogi aktivista Qatifból. A 43 éves nő szerint mindenképp pozitív, hogy a vagyont az országban akarják tartani, s az is biztató, hogy míg a zenehallgatás korábban haram – vagyis tiltott – volt, most már koncertet szerveznek. Nőknek is. A probléma szerinte az, hogy csak a leggazdagabbak engedhetik meg maguknak a szórakozást, így az nem hoz valódi változást a társadalomban, amelynek kétharmada harminc év alatti.
„A múltkor reklámoztak egy csak nőknek szóló koncertet, de a belépő hétezer riál volt (kb. 531 ezer forint). Ez túl drága. Inkább engedélyezniük kellene, hogy a nők is sportoljanak. Az is szórakozás, ráadásul mindenki számára elérhető” – mondta a Népszavának Al-Sada, aki 2015 decemberében elindult a szaúdi helyhatósági választásokon, de kizárták, mert támogatta a nők vezetéshez való jogát. Az aktivista szerint Szaúd-Arábia már közel sem az a dúsgazdag királyság, amely valaha volt. Az ország bevételének 90 százaléka az olajból származik, így érthető módon igencsak megviselte a gazdaságot a nyersanyag világpiaci árának zuhanása. Szakértők szerint az olajból származó bevételek 50 százalékkal csökkentek, s ezt az emberek is a bőrükön érzik. A filléres üzemanyag, az adómentesség, és az ingyen víz és áram már a múlté.
„Az állami kasszában egyre kevesebb a pénz, ezért megpróbálnak egy kis pénzt szerezni a szórakoztatásból, s egyúttal igyekeznek az emberek kedvére tenni. A munkanélküliség ugyanis egyre nagyobb, az áram, a víz és az üzemanyag ára emelkedik. Az emberek pedig panaszkodnak, mert nem elég a fizetésük” – magyarázza a háromgyerekes anya. Tapasztalatai szerint a gazdasági mélyrepülés még nagyobb szigorítást hozott az emberi jogok terén – pedig Szaúd-Arábia eddig sem volt éllovas –, így fokozódott a kritikusok őrizetbe vétele, a halálbüntetések, és a női aktivisták ellehetetlenítése. „Ha nem hoznak sürgősen mélyreható gazdasági és politikai reformokat, akkor ez az ország lehúzhatja a rolót. Nem marad belőle más, mint puszta sivatag” – tette hozzá.
Ezt ismerhette fel a 31 éves herceg, aki a Vízió 2030 projekt egyik ötletgazdája. A nagyszabású tervet külföldi tanácsadók segítségével álmodták meg, s abban bíznak, hogy tizenhárom éven belül sikerülhet fellendíteni, és az olajtól némileg függetleníteni a gazdaságot. „Szaúd-Arábia évtizedeken át úgy működött, mint egy repülő, amelyet egy motor hajt. Most rájöttek, hogy több motorra van szükség” – magyarázta a helyzetet a BBC-nek John Sfakianakis, a Gulf Research Center nevű agytröszt egyik szakértője. A brit médium által megkérdezett szakértők többsége szkeptikus volt a tervek megvalósíthatóságát illetően, hiszen a reformer hangok kisebbségben vannak, ugyanis sokak számára előnyösebb, ha marad a status quo. „A valódi kérdés az, hogy van-e olyan adminisztráció, amely képes véghez vinni ezeket az intézkedéseket, s a legfelsőbb körökben hajlandóak-e változtatni az életvitelükön?” – kommentálta egy névtelenséget kérő elemző.
Népszava – Körösi Ivett