2017. 09. 30.
Szíriai menekültek Törökországban
2017. 09. 30.
Sanliurfa kétmilliós nagyváros Törökország délkeleti részén. Ez a történelmi város, amely egykor turisztikai központ is volt, ötven kilométerre van a határtól, lakosainak negyede, 550 000 ember regisztrált szíriai menekült.
Fadi Juszuf Allavi Rakkából érkezett, két éve él Sanliurfában.
– A háború előtt teljesen normális volt az élet Szíriában. Taxisofőr voltam, a családommal és a rokonaimmal éltem. Aztán elkezdődött a háború, jöttek a légicsapások, a bombázások, ezt senki nem bírja, így eljöttem Törökországba.
– mondta az Aid Zone-nak.
Fadi hitelkártyáját a bonyolult nevű Vészhelyzeti Szociális Biztonsági Háló EU-program keretében kapta, amely a legrosszabb helyzetben lévő egymillió menekültet segíti. Ez a legnagyobb humanitárius segélyprogram, amit az EU valaha finanszírozott.
– 840 török lírát (kb. 60 000 forint) kapok, mert öt gyerekem van, 120-at kapunk fejenként. Ebből kifizetem a lakbért, és veszek teát, cukrot, olajat, kenyeret – mindent ami kell – mondta Fadi.
Más segélyprogramokhoz képest ez nagyobb szabadságot enged a menekülteknek, hogy azt szerezzék be, amire szükségük van.
– Körülbelül száz török lírát vettem le – magyarázta Fadi, miután látogatást tettünk vele egy készpénz-automatánál. – Jobb szeretem kivenni a pénzt, hogy lássam, mennyit költhetek. megvehetem ezeket a dolgokat, a pénz nagyjából egy hétig kitart.
Nem segélyből élnek
Törökországban a szíriaiakat nem ismerik el hivatalosan menekültnek. Átmeneti védelmet élveznek, amihez hozzátartozik a szabályozott hozzáférés a munkaerőpiachoz. A közhiedelemmel ellentétben a többségük nem segélyből él, csak a legkiszolgáltatottabbak kapnak ilyen jellegű ellátást.
Törökországban a menekültek 90 százaléka nem menekülttáborokban, hanem városokban él, jellemzően a külvárosban. Ha valaki rendelkezik lakcímmel, az önmagában számos támogatás előtt nyitja meg az utat.
A negyven éves Suriyye hét gyerek anyja, egy elhagyott üzlethelységben lakik, amit hivatalosan elismertek lakóhelynek. A kártyájával ki tudja fizetni a húsz eurós havi lakbért, a villanyszámlát és az élelmet.
– Korábban gyapotültetvényen dolgoztam, a lányaimat egyedül kellett hagynom. Hét hónapja kaptam meg a kártyát, azóta otthon tudok maradni velük.
– mesélte az asszony.
Az ENSZ Világélelmezési programja a partnereivel közösen százhúszezer ember élelmezését oldják mega régióban. Nagyon fontos rendszeresen ellenőrizni, hogy jogosult-e még egy család a kártyára, és hogy mit vesznek a pénzből.
– Fontos ez az információ, mert így lehet korrigálni, ha tévedtünk – mondta Martin Penner, a a Világélelmezési program munkatársa. – De arra is gyűjtünk adatokat, hogy strukturális kiigazításokat tegyünk, ha arra van szükség.
A projekt ez év végére már 1,3 millió embert érhet el a tervek szerint. Az EU Humanitárius Segélyszervezete adja a pénzt, az Élelmezésügyi Világszervezet, a török Vöröskereszt és a török közigazgatás pedig a lebonyolítást végzik.
– A projekt a nemzetközi erőforrásokat a létező állami szervezetrendszer segítségével osztja szét, ezért hatékony és a kapacitást is gyorsan lehet növelni – mondta Mathias Eck, az EU Humanitárius segélyszervezetének munkatársa. – Ezt a kártyát többféle támogatás célbajuttatására fel lehet használni. Tudunk készpénztámogatást adni az iskolás gyerekeknek például, de más speciális juttatást is ki lehet találni. Ezzel jelentősen bővül a hagyományos humanitárius segélynyújtás eszköztára.
Orientalista.hu – Euronews