Törökország: 101 éve történt az örmény – asszír népirtás
2016. 04. 24.
Már a 18-19. században is bizonyos rendszerességgel folytak örmények, görögök elleni „kisebb” (tízezres nagyságrendű) mészárlások, a 19. századtól kezdve pedig kimutatható az örmény kisebbség teljes megsemmisítésére irányuló szándék a törökök részéről. Az örmény genocídium semmiképp sem volt váratlan, és mértékét az Európába való állandó örmény kivándorlás (menekülés) sem tudta csökkenteni.
Az amerikai The New York Times egyik 1896-os száma idézi a török követség vádját: „Nem a Porta okozta az örményországi mészárlásokat, hanem a kis-ázsiai keresztény propaganda »Le az iszlámmal« felkiáltása, mely háborút robbantott ki a félhold és a kereszt között.”
1914-ben az Oszmán Birodalomban hozzávetőleg 2 millió örmény élt, nagyrészt egyetlen nagy tömbben, Kelet-Anatóliában, de sok örmény lakott a birodalom nyugati részében is, különösen Konstantinápolyban és környékén.
1914-re az oszmán hatóságok már elindították propaganda-hadjáratukat, amely úgy állította be az Oszmán Birodalomban élő örményeket, mint akik veszélyeztetik az ország biztonságát. Egy oszmán tengerésztiszt így vázolta föl a tervet:
„Hogy igazolják ennek a leírhatatlan bűnténynek az elkövetését, a szükséges propagandaanyagot teljes egészében elkészítették Isztambulban. Ilyen vádak szerepeltek benne: Az örmények szövetségre léptek az ellenséggel. Fölkelést fognak kirobbantani Isztambulban, leöldösik az Ittihád, az ifjútörök mozgalom vezetőit és megnyitják az utat a Dardanellákon keresztül.”
Innen már nem volt visszaút. 1915. április 24-e éjjelén az oszmán kormány összegyűjtött és bebörtönzött körülbelül 250 örmény értelmiségit, majd még aznap éjjel kivégezték őket. Ezért ezt a dátumot tekintik az örmény genocídium kezdetének.
A török állam mereven elzárkózik alapító atyáinak az első világháború folyamán az örmény és asszír keresztények ellen elkövetett népirtásának elismerésétől. Ebben az igyekezetében számos európai ország is támogatja. A jó kapcsolatok ápolása az erősödő Törökországgal sokkal fontosabb a legyilkoltak tiszteleténél, akiknek Franz Werfel: „A Musza Dag 40 napja” című regénye emléket állít.
Orientalista.hu – CSI Magyarország
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Izraenek kémkedő személyeket vettek őrizetbe Törökországban →
A gázai keresztények keresztutat járnak →
