– Négy évnél is többet töltött Magyarországon hazája nagyköveteként. Mit tudott elérni a két ország kapcsolatában?
– Őszintén mondom, Magyarország talán a legkedvesebb hely számomra, ahol valaha megbízatásomat töltöttem. Rengeteg eredményre lehetünk büszkék. Magas szintű látogatások sora történt az elmúlt években, két államfői szintű találkozó, miniszterelnöki egyeztetés, külügyminiszteri megbeszélések, de említhetem a stratégiai együttműködési tanács megalakulását Törökország és Magyarország között. Összesen tizenhárom állammal kapcsolatban határoztunk úgy, hogy ilyen formában is erősítjük a szövetségünket. Elsőként Orbán Viktor miniszterelnök látogatott Törökországba az említett testület ülésére, hat minisztere társaságában 2013-ban. Nagyon sikeres út volt, számos megállapodást aláírt a két fél; azóta még két hasonló találkozó zajlott le, látványos eredményekkel gazdasági vagy kulturális téren. Amikor ideérkeztem nagykövetként, kétmilliárd dollár volt a kétoldalú kereskedelem volumene évenként, célul pedig az ötmilliárd dollárt jelölték ki a kormányfők. Most hárommilliárd dollárnál járunk.
„Hazám egy stabil bástya, amely évtizedek óta védi Európát”
– Reális az ötmilliárd?
– Egyértelműen. Persze sokat kell dolgozni érte, és nem is lehet rövid távban gondolkodni. A török befektetések Magyarországon növekszenek, szinte hetente jönnek török üzletemberek befektetési szándékkal. Szó van egy napenergiával kapcsolatos együttműködésről, autóbérléssel foglalkozó cég is érdeklődik, az építőipar és a turizmus is felkeltette a török vállalkozók figyelmét.
– Miért épp Magyarországot választották Közép-Európában?
– Ennek van egy érzelmi része. A törökök kedvelik Magyarországot. Ennek talán történelmi vagy kulturális háttere van, nehéz megmagyarázni. Az ide látogatók is mind azt mondják, a magyarok nem olyanok, mint a nyugati országok lakói. Közvetlenebbek, kedvesebbek. Mintha a rokonaink lennének. Persze van egy nagyon is gyakorlatias része is ennek: Magyarországon rendelkezésre áll a magas fokú szakképzés, a kiváló infrastruktúra, no és ez egy stabil ország. Említenék valami érdekeset, amikor kétoldalú hivatalos tárgyalások vannak, az összes magyar küldöttségben van legalább egy Attila, egy Zoltán vagy egy Levente. Ez pedig nekünk nagyon jó érzés.
– Törökország a migrációs válság egyik legfontosabb szereplője, minthogy rengeteg keletről érkezett bevándorló él önöknél, és Törökországon keresztül érkeznek Európába. Ankara és Európa hasonló célokat tűz ki maga elé?
– Született egy megállapodás erről az ügyről 2016-ban, ennek keretében nagy eredményeket értünk el. Vannak nézetkülönbségek, így például mi ingyenes egészségügyi ellátást adunk a kérelmezőknek, munkát is vállalhatnak, szabadon utazhatnak az országban. Eddig nem okozott gondot a jelenlétük. A gyerekek oktatása nagyon nehéz feladat, új iskolákat kellene felépítenünk. Az EU három plusz három milliárd eurót ígért együttműködésünkért, eddig ebből 870 milliót utaltak át. Ha a fennmaradó összeg is megérkezik, elkezdhetjük az iskolák fejlesztését. Hozzá kell tennem, Törökország egyszerre több terrorszervezettel is küzd, így az Iszlám Államnak nevezett csoportosulással, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjaival vagy a FETÖ nevű szervezettel. Erős ország vagyunk, megbirkózunk a feladattal, de szükségünk van arra, hogy Európa jobban megértsen minket.
– Ezt nem érzik?
– Magyarország részéről érezzük, de Brüsszel felől többre van szükség. Nem érzik át a PKK vagy a FETÖ jelentette veszélyt, nem értik a török álláspontot. Tavaly puccskísérlet volt nálunk, sok, az ügyben érintett személy Nyugat-Európába menekült, s védelemben részesül.
– Törökország a legrégebbi uniós tagjelölt ország. Recep Tayyip Erdogan államfő nemrég arról beszélt, valójában nincs is szüksége Törökországnak az unióra. Ez a csatlakozás feladását jelenti?
– Ez az Európai Unió döntése, akarja-e Törökországot vagy sem. Szerintünk Brüsszel nem döntött még erről. A török nép mindig is szeretett volna Európával egyesülni. Jó lenne tudnunk, hogy mit is szeretne az EU: bevenni vagy sem; nyílt, egyértelmű választ várunk.
– Ön szerint az EU most olyan állapotban van, hogy integrálni tudná Törökországot?
– Ezt is az unió kell hogy eldöntse, képes-e erre. Egyes tagországokban rengeteg a populista politikus, akik a voksok érdekében bármire hajlandók. Pedig Törökország egy stabil bástya, amely a Közel-Kelet és Európa között van. Évtizedek óta védi Európát. Hazám 1952 óta tagja a NATO-nak, azóta tartjuk a pajzsunkat az öreg kontinens védelmében, például a kommunizmus térnyerése ellen is rengeteget küzdöttünk.
– Törökország nagyon aktív szerepet játszik a Közel-Keleten. Mit gondol, merre fordul a térség jövője?
– Minden érintett féllel kapcsolatban állunk, folyamatosan tárgyalunk. A célunk az, hogy béke legyen Szíriában, s mindent megteszünk, hogy megszűnjön a terrorizmus, határainkon túl is. Így például azokkal az erőkkel szemben is fellépünk, amelyek a PKK-val együttműködnek. Ezek terrorszervezetek.
– De amerikai fegyverekkel harcolnak, hiszen megkapják azokat Washingtontól.
– Valóban, és ez egyáltalán nem szolgálja a béke ügyét. A török hadsereg együttműködik az amerikai, az orosz vagy az iráni hadsereggel egyaránt.
– Ankara részt vesz az asztanai tárgyalásokon Irán és Oroszország társaságában, miközben a nyugati országok Genfben egyeztetnek. Ezek egymással szemben működő megoldási próbálkozások?
– Nem. Ezt reálpolitikának nevezik. Mi a NATO második legerősebb országa vagyunk, ne feledje el, így folyamatos kapcsolatban állunk szövetségeseinkkel. Vannak nézeteltérések az amerikaiak és közöttünk, például abban, hogy szerintünk nem lehet úgy legyőzni egy terrorszervezetet, hogy egy másik terrorszervezetet felfegyverezünk.
Magyar Idők – Sitkei Levente
