2015. 07. 14.
Történelmi egyezmény született Irán és a nagyhatalmak között
2015. 07. 14.
A kitűzött határidőt követő több mint két hét megfeszített tárgyalás után, Irán és a P5 + 1 országcsoport megállapodott Teherán nukleáris programjáról.
“Irán számára minden utat elzár a nukleáris fegyverkezés előtt az a megállapodás, amelyet Teherán és a nemzetközi közösség képviselői kötöttek Teherán vitatott atomprogramjáról “- jelentette ki Barack Obama amerikai elnök kedden Washingtonban, az egyezség létrejöttének bécsi bejelentését követően.
Történelmi megállapodás
Az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb multilaterális megállapodása, született meg azzal, hogy a tárgyaslófelek aláírták aA Közös Átfogó Akcióterv (JCPOA) nevű szerződést ami 100 oldalban fekteti le a felek kötelezetdégeit és feltételeit.
A felek kompromisszumos egyezséget értek el a nukleáris létesítmények átvizsgálásának kérdésében. Ami azt jelenti, hogy az ENSZ ellenőrei vizsgálhatják a katonai létesítményeket is, de Irán megkérdőjelezheti az ellenőrzési kérelmeket, elhalaszthatja a látogatások időpontját és bizonyos esetekben nem köteles engedélyt adni az ellenőrzéseknek.
A történelmi jelentőségű egyezményt a felek óriási diplomáciai sikerként értékelik, ám igazából Hasszán Rohani iráni államfő lehet elégedett: két éve nyugatbarát hozzáállása is hozzásegítette ahhoz, hogy megszerezze a győzelmet az elnökválasztáson, ami a nyugati hatalmakkal folyó érdemi tárgyalás kezdetét is elhozta. A külpolitikai sikerekben igencsak szűkölködő Barack Obama amerikai elnök számára is siker az egyezmény.
Obama keresztül viszi a kongresszuson a megállapodást
“A megállapodás nem a bizalomra, hanem az ellenőrzésre épül” – szögezte le Barack Obama. Hangsúlyozta: Irán atomipari tevékenységét az egyezségnek köszönhetően mostantól szigorúan ellenőrizni fogja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
Az amerikai elnök azt is leszögezte, hogy megvétózza hazája kongresszusának bármilyen határozatát, ha az akadályozni próbálja az iráni atomprogramról most bejelentett megállapodás megvalósítását. A washingtoni Fehér Házban beszélve hangoztatta, hogy olyan lehetőségről van szó, amely lehetővé teszi, hogy “új irányba mozduljanak el”, ezért mindenképpen meg kell ragadni.
A megállapodás kongresszusi jóváhagyásáról rendelkező, áprilisban elfogadott jogszabály szerint a törvényhozásnak 60 napja lesz felülvizsgálni az egyezséget, majd döntenie kell arról. Ugyanakkor a törvényben az áll, hogy ha a kongresszus elutasítja a megállapodást, Obama megvétózhatja ezt a döntést. Az elnöki vétó helybenhagyásához a 100 tagú szenátus 34 tagjának szavazata kell, tehát a kormány végső soron – jegyzik meg amerikai elemzők – mindössze 34 szenátor támogatásával el tudja fogadtatni a megállapodást. Ez még abban az esetben is sikerülhet, ha akár tíz demokrata párti szenátor is az egyezség ellen szavaz.
Az azonban borítékolható, hogy a törvényhozásban többségben lévő republikánusok ellenezni fogják a megállapodást, amely Obama külpolitikájának talán eddigi legfontosabb eredményének számít.
Lindsay Graham szenátor, republikánus elnökjelölt-aspiráns kedden “borzasztónak” nevezte a megállapodást, Bob Corker, a felsőház külügyi bizottságának elnöke pedig arról beszélt, hogy az egyezséget egyelőre “mély szkepticizmus” övezi a felülvizsgálat kezdetén.
Mitch McConnell, a washingtoni szenátus republikánus többségének vezetője vasárnap úgy nyilatkozott: a nukleáris megállapodást “nehéz lesz eladni” a kongresszusnak. Mindazonáltal azt is elismerte, hogy a megállapodás kongresszusi felülvizsgálatáról szóló törvény alapján a kormány jó eséllyel mégis keresztülviheti az akaratát.
Fokozatosan feloldják a szankciókat
Amennyiben Irán betartja a megállapodásban foglaltakat, fokozatosan, több lépcsőben oldják fel a szankciókat.
Az amerikai elnökmegerősítette, hogy a megállapodás értelmében az Irán elleni nemzetközi szankciókat feloldják, de ha Teherán nem teljesíti a tárgyalások során vállalt kötelezettségeit, akkor visszaállítják őket.
A Demokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetője, Nancy Pelosi kedden közölte, hogy hétfőn este tárgyalt Obamával a megállapodásról.
“Az agresszív korlátozások és ellenőrzések jelentik a legjobb hosszú távú tervet annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyverhez jusson. A kongresszus szigorúan felül fogja vizsgálni a megállapodás részleteit” – írta közleményében Pelosi.
Van azonban egy klauzula, amelyik lehetővé teszi, hogy az egyezmény megsértését követő 65 napon belül visszaállítsák a tilalmakat.
Az ENSZ-fegyverembargó is fennmarad még öt évig, míg a rakétarendszereket nyolc évig nem lehet eladni Iránnak. A további kérdéseket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által felállított menetrend szerint az év végéig rendezik, ennek az alapja egy december közepére tervezett értékelés lesz. Vagyis az embargó feloldására a gyakorlatban 2016-ig várni kell.
A New York Times úgy tudja, hogy nem nyúlnak majd az urándúsításhoz szükséges infrastruktúra és eszközök nagy részéhez, de az irániak vállalták, hogy a legtöbb felszerelést szétszerelik, és egyelőre raktárba rakják. A lap szerint a megállapodás értelmében a most elfogadott korlátozások egy része tíz év után veszti érvényét, 15 év múlva pedig Irán már annyi uránt dúsíthat, amennyit csak akar.
Ki mit vállal?
Iráni vállalások
– Leállítják a 20 százalékos dúsított urán előállítását, és leszerelik az ehhez szükséges centrifugákat.
– A 20 százalékos urán előállítására használt urán-hexafluroid-készlet felét urán-dioxiddá alakítják át.
– A natanzi centrifugák felében és a fordói centrifugák háromnegyedében nem dúsítanak uránt.
– Csak a megsérült gépek helyettesítésére gyártanak centrifugát.
– Nem építenek további dúsítókat, nem is folytatnak erre irányuló kutatás-fejlesztést.
– Nem töltik fel üzemanyaggal az araki nehézvízreaktort, leállítják a gyártást és a fejlesztést is.
– Nem építenek az araki reaktort helyettesítő létesítményt.
– A megengedett szintre csökkentik a legfeljebb ötszázalékos uránkészletet.
– A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelőit legalább havonta egyszer beengedik a natanzi és a fordói dúsítóba, illetve az araki atomreaktorba.
Nyugati vállalások
– Ideiglenes, korlátozott, célzott és visszafordítható módon feloldják a szankciókat.
– Nem vetnek ki újabb szankciókat, ha Irán teljesíti vállalásait.
– 4,2 milliárd dollárnyi olajbevételt olajlétesítményekbe fektetnek.
– Felfüggesztik az olajexportra és a járműgyártáshoz szükséges importra kivetett tilalmat.
– Leállítják az iráni olaj vásárlásának csökkentését célzó lépéseket.
– Felfüggesztik az arany- és nemesfém-kereskedelem tilalmát.
– Segítik a humanitárius kereskedelmet könnyítő pénzügyi csatornák kialakítását.
– Módosítják az EU belső szabályzatát, hogy engedélyezzék a pénzügyi tranzakciókat.
A megállapodás tizenhárom éven át tartó diplomáciai huzavona és egyeztetések után jött létre. A nyugati hatalmak azzal vádolták Teheránt, hogy nukleáris fegyver kifejlesztésén dolgozik, bár Irán ezt mindig is tagadta.
Orientalista.hu – Zennobia (MTI, VG, Press TV)