Kaukázus

2017. 04. 01.

Vasárnap választ Örményország



2017. április 2-án parlamenti választás lesz az Örmény Köztársaságban. A legutóbbi, 2012. május 6-i választásokat a hárompárti örmény kormánykoalíció (a Szerzs Szargszján államfő által vezetett Örményország Köztársasági Pártja, a Virágzó Örményország Pártja és a Törvény Országa Pártja) fölényesen, a szavazatok csaknem 80 százalékát megszerezve nyerte meg. A kormány élére ismét Tigran Szarkiszján állhatott, ő azonban 2014-ben lemondott. 2016. október 3. óta Karen Karapetján áll a kormány élén.

Az Örmény Köztársaság Délnyugat-Ázsiában, a Kis-Kaukázus lábainál terül el, északon Grúziával, nyugaton Törökországgal, délen-délkeleten az azeri exklávé Nahicsevánnal és Iránnal, keleten Azerbajdzsánnal határos. Területe 29 743 négyzetkilométer, a 3 milliós népesség 98,1 százaléka örmény, 1,1 százaléka kurd, 0,8 százaléka egyéb nemzetiségű, a lakosság 92,6 százaléka az örmény apostoli egyház híve. A főváros Jereván, a hivatalos nyelv az örmény, a hivatalos pénznem a dram.

Gazdaság

Örményország gazdag ásványkincs vagyonnal rendelkezik, amelyre a szovjet időkben jelentős gépgyártás és elektronikai ipar épült. A termékeny talajon szőlőt, gyapotot és dohányt termesztenek. A Szovjetunió összeomlása után a gazdaság csak lassan állt talpra, a helyzetet nehezítette, hogy Örményország szárazföldi útvonalon csak Grúzia és Irán felé tud kereskedni, mert a karabahi konfliktus miatt 1994 óta Törökország és Azerbajdzsán is lezárta határait. Az ország továbbra is sebezhető gazdaságilag, erősen függ Oroszországtól, mert az infrastruktúra kulcsfontosságú elemei orosz kézben vannak, onnan érkezik a földgáz és a GDP ötödét az Oroszországban dolgozók hazautalásai teszik ki. A bruttó hazai össztermék 2016-ban 3,2 százalékkal nőtt, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 8900 dollár, a munkanélküliség 18,1 százalékos, az infláció -0,4 százalékos volt tavaly.

Történelem

Örményország lakói 301-ben a világon elsőként tették államvallássá a kereszténységet. Az itt élők csak rövid időszakokra élvezhették a függetlenséget, az évszázadok során római, bizánci, arab, perzsa és török uralom alatt álltak. Az első világháború idején, 1915 és 1918 között az oszmán fennhatóság alatt álló nyugati örmény területeken a török kormány népirtást hajtott végre, ami egymillió emberéletet követelt, s a menekültekből kiterjedt örmény diaszpóra jött létre a világban.

A keleti örmény területek (az önálló államiság 1918-tól 1920-ig tartó rövid időszakát leszámítva) 1828-tól 1991-ig az Orosz Birodalomhoz, majd a Szovjetunióhoz tartoztak. 1991. szeptember 21-én népszavazás mondta ki Örményország kiválását a Szovjetunióból, majd két nappal később kikiáltották a függetlenséget. Az Örmény Köztársaság 1991 decemberében csatlakozott a szovjet utódállamokból alakult Független Államok Közösségéhez, és 2015 óta tagja az Oroszország befolyása alatt álló Eurázsiai Gazdasági Uniónak is.

A túlnyomórészt örmények lakta, de azeri fennhatóság alatt álló Hegyi-Karabah miatt Azerbajdzsánnal 1988-ban kipattant konfliktus 1991-ben hadüzenet nélküli, 30 ezer halottat követelő háborúvá terebélyesedett. A tűzszünet 1994. évi megkötése óta a terület de facto független, végső jogállásáról azonban nem született egyezség. 2016. április elején újabb, szokatlan hevességű fegyveres konfliktus robbant ki Hegyi-Karabah Azerbajdzsánnal közös határán.

Államszervezet

Az 1995-ben elfogadott, 2005-ben és 2015-ben módosított alkotmány értelmében az inkább ceremoniális feladatokat ellátó, újra nem választható államfőt egy parlamenti és önkormányzati képviselőkből álló elektori testület választja meg hét évre. A tisztséget 2008. április 9. óta Szerzs Szargszján (Szarkiszján) tölti be, akit 2013-ban újraválasztottak a poszton, mert az alaptörvény akkor még lehetővé tette, hogy ismét megválasszák.

A törvényhozó hatalmat a 131 tagú, egykamarás Nemzetgyűlés (Azgajin Zsoghov) gyakorolja. A 2015. decemberi alkotmánymódosítás döntött arról, hogy a most megválasztandó, legalább 101 tagú parlament tagjait öt évre, pártlistákról választják meg, az etnikai kisebbségeknek külön képviselői helyeket tartanak fenn. Amennyiben nem alakul ki szilárd parlamenti többség, új választást tartanak, de már csak a két legjobban szerepelt párt vagy pártszövetség részvételével. A végrehajtó hatalom feje a parlamenti többséget alkotó pártok által jelölt, az államfő által kinevezett miniszterelnök, aki háború esetén a hadsereg főparancsnoka is.

Orientalista.hu – (Hirado.hu, MTI)

Címkék: , ,






Back to Top ↑