2024. 08. 16.
Zelenszkij tudott az Északi Áramlat elleni akcióról
2024. 08. 16.
A Wall Street Journal szerint az ukrán elnök rendelte el az Északi-Áramlat elleni szabotázsakciót, később azonban lefújta azt, ám a főparancsnok mégis folytatta.
A WSJ minden korábbinál részletesebben írta meg az Északi-Áramlat felrobbantásának a történetét. A lap szerint a merénylet terve olyan volt, mintha pár részeg embernek jutott volna eszébe záráskor egy bárban. Információik szerint pedig úgy tűnik, tényleg valami hasonló történt:
2022 májusában pár magas rangú ukrán katonatiszt és üzletemberek gyűltek össze, hogy koccintsanak az orosz invázió megállítására. Ivás közben pedig valaki bedobta: mi lenne ha megsemmisítenék az Északi Áramlatot – írja a 444.hu.
A WSJ cikke szerint az ukránok akciója körülbelül 300 ezer dollárba (kicsivel több mint 100 millió forint) került. Egy kisebb jachtot béreltek, és egy hatfős legénységgel – köztük képzett, civil búvárokkal – hajóztak ki.
A lap információi szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eredetileg jóváhagyta a tervet. Legalábbis ezt mondta az akcióban részt vevő egyik tiszt és három másik, a tervet ismerő személy. Később azonban, miután a CIA is tudomást szerzett róla, az ukrán elnök elrendelte a terv leállítását. Az akciót vezető Valerij Zaluzsnij, Zelenszkij akkori főparancsnoka azonban ennek ellenére folytatta.
A NATO akár hadat is üzenhetne Ukrajnának az Északi Áramlat felrobbantása miatt, de nem fog
Az Északi Áramlat látta el Európa nagy részét gázzal, így kritikus infrastruktúrának minősül, az ellene végrehajtott támadás pedig a nemzetközi jog alapján háborús aktusnak, emlékeztetett a Wall Street Journal.
Az ukránok viszont úgy gondolták, hogy a vezeték legitim célpont a honvédelem szempontjából, mivel a befolyó összegből finanszírozták az orosz hadigépezetet.
Az újabb fejlemények megronthatják Ukrajna és Németország viszonyát, pedig Berlin nyújtotta eddig a legnagyobb anyagi és katonai támogatást Kijevnek az Egyesült Államok után.
Egy ilyen léptékű támadás elegendő ok arra, hogy életbe léptesse a NATO kollektív védelmi záradékát, de a mi kritikus infrastruktúránkat egy olyan ország robbantotta fel, amelyet hatalmas fegyverszállítmányokkal és több milliárd euró készpénzzel támogatunk
– nyilatkozta a lapnak egy neve elhallgatását kérő magas rangú német tisztviselő, aki figyelemmel követte a rendőrségi vizsgálatot.
A NATO alapító szerződésének 5. cikkére utal ezzel, amely kimondja, hogy a tagállamok egyike vagy többük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek”.
Az ukrán támadás elérte a célját, Oroszország jelentős összegektől esett el, mert nem tudott több gázt szállítani a vezetéken Európába. Az árat azonban az európaik fizették meg: az egekbe ugrottak az energiaárak, energetikai cégek mentek tönkre. Németország jelenleg is napi egymillió dollárt fizet úszó terminálok bérlésére, hogy cseppfolyósított gázzal (LNG) pótolja a kieső olcsó, vezetékes orosz gázt.
Orbán beszédének hatására meglódult az Északi Áramlat felrobbantásának ügyében zajló vizsgálat
Miután Orbán Viktor tusványosi beszédében felhívta a figyelmet az Északi Áramlat kapcsán zajló vizsgálatok abszurditására, máris elkezdett tisztulni a kép.
„Azt, hogy szó nélkül hagyjuk az Északi Áramlat fölrobbantását, hogy maga Németország szó nélkül hagyja a saját tulajdonában álló vagyontárgyával szemben – nyilvánvalóan az amerikaiak irányításával – végrehajtott terrorcselekményt, és erről egy hangot nem mondunk, nem vizsgáljuk, nem akarjuk tisztázni, nem akarjuk jogilag fölvetni, éppen úgy, mint Angela Merkel lehallgatásánál sem cselekedtünk helyesen, amit Dánia segítségével hajtottak végre, szóval ez nem más, mint a behódolás aktusa.” A fenti mondat Orbán Viktortól hangzott el július 27-én, Tusnádfürdőn.
Érdekes, hogy mindössze néhány héttel később úgy tűnik, a tisztázási folyamatok mégis elindultak, vélhetően nem függetlenül a magyar miniszterelnök világszerte élénk visszhangot kiváltott beszédétől.
Hír TV, 444.hu nyomán