Trump blokkolja a katonai együttműködést Törökországgal, Amerika nukleáris fegyverkezésbe kezd
2018. 08. 16.
Donald Trump aláírta a jövő évi amerikai katonai költségvetést, a 716 milliárd dolláros büdzsé magasabb a korábban tervezettnél, a republikánus elnök arról beszél, hogy soha nem látott módon megerősítik az amerikai hadsereget, különösen a nukleáris fegyverkezés további erősítésére fekszenek rá.
Legnagyobb visszhangja azonban annak az intézkedésnek van, mellyel Trump blokkolja az F–35-ös vadászgépek eladását Törökországnak. A gazdasági szankciókkal és a kereskedelmi háborúval párhuzamosan a NATO-szövetség is megrendülni látszik, de ez a kérdés még nagyon nem lefutott.
Amerika már idáig is többet költött védelmi kiadásokra, mint az ebből a szempontból utána következő kilenc ország összesen, vagyis az egyre feszültebb nemzetközi környezetben az biztos, hogy nem csökken az amerikai katonai dominancia a feltörekvő riválisokkal, mindenekelőtt Kínával szemben.
Az amerikai védelmi kiadások túlzott részletezésébe most nem mennénk bele, a lényeg, hogy a több nagy csomagból összeálló hadi költések legnagyobbikát, a Pentagon alapköltségvetését Trump 2019-re 638 milliárd dollárra emeli az idei 574 milliárd dollárról. A tengerentúli hadműveletekre szánt pénzeket ugyanakkor némileg megkurtítják, ezekre most 69 milliárdot szánnak.
Ezzel egyidejűleg katonai téren is élesedik az amerikai-török konfliktus. A szankciók és büntetővámok, vagy éppen az Erdogan által meghirdetett, amerikai termékekre vonatkozó ellenbojkott után Trump immár blokkolja a védelmi együttműködés kulcselemét, az F–35-ös, ötödik generációs gépek eladását is Törökországnak.
Trump most még csak 90 napra függesztette fel a folyamatot, addig, amíg a Pentagon elkészíti értékelését az amerikai-török együttműködés eddigi menetéről és a jövőbeli kilátásokról. Ez így egyelőre inkább csak szimbolikus, de már készül a törvénytervezet, mely teljesen megtiltaná a török légierő számára kulcsfontosságú gépek eladását.
Törökországgal már az Andrew Brunson-ügy előtt, és annál stratégiaibb pontok miatt is egyre feszültebbé vált az amerikai viszony. Szíria, az amerikai szövetséges kurd erők elleni török támadások, a diktatórikus török belpolitikai lépések és a „gülenista összeesküvés” keretében amerikai-török kettős állampolgárok letartóztatása, vagy újabban az, hogy Erdogan is nyíltan szembehelyezkedett az Irán ellen újra meghirdetett Trump-bojkottal, mind fontos tényezők lehettek. A kommentátorok többsége azonban az orosz-amerikai konfliktust tartja ebből a szempontból is a legfontosabbnak.
Törökország 100 F–35-öst venne a következő évtizedben, ezzel az övék lenne a világ harmadik legnagyobb flottája ebből a típusból. Az amerikai gépek mellett azonban Törökország tervezi az orosz Sz-400 rakétavédelmi rendszer megvásárlását is, az Egyesült Államokban pedig attól tartanak, hogy a két technológia integrációja esetén amerikai hadi titkok is könnyen orosz kézbe kerülhetnek.
Az amerikai-török viszony fokozatos megromlásával már korábban is többször felmerült, hogy az Egyesült Államok függessze fel az együttműködést, de Jim Mattis védelmi miniszter idáig ellenállt a nyomásnak. Mattis többek között arra hivatkozott, hogy ezzel összeomlana a beszállítói lánc, a török alkatrészszállítók kiesésével két évet is csúszna a program, ami így Amerikának sem állna érdekében. Az elmúlt napok fejleményei, és a mostani Trump-döntés azonban megváltoztathatják a helyzetet és az erőviszonyokat. Közvetlenül nem kapcsolódik, de azért nem is teljesen mellékes, hogy miközben Trump most egyfajta nukleáris újrafegyverkezés ígéretét dobta be, az egyik legfontosabb tengeren túli amerikai nukleáris bázis egyelőre éppen a törökországi Eskisehirben van.
Index
Törökország leállította az áruforgalmat Izraellel →
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
