Lapszemle

2016. 09. 04.

Arab szál a kötvényüzletben



Az emírségekben alapított vállalaton keresztül bonyolítja le a letelepedésikötvény-üzletet az egyetlen magyar cég, amely nem offshore hátterű államban van bejegyezve. Egy kisebb magyar kolóniát is találtunk az arab országban, hazai nagyvállalati ügyfélkörrel.

 

Még a magyar közvetítő is külföldi cégen keresztül árulja a „letelepedést”

 

Újabb külföldi szálat fedezett fel lapunk a letelepedésikötvény-üzletben, miután kiderült, hogy a papírokat forgalmazó egyetlen magyar vállalkozás sem hazai cégén keresztül bonyolítja le az értékesítést. Az Arton Capital Hungary Kft. eddig üdítő kivételnek látszott a korrupciógyanús üzletben, miután a forgalmazási engedéllyel bíró hat cég közül egyedül ezt a vállalkozást jegyezték be Magyarországon.

Szabad mozgás 300 ezer euróért

Csakhogy a lapunk birtokába került dokumentumok szerint az Arton Capital Kft. az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consultancy (EBPMC) nevű cégén keresztül szerződik a pénzes külföldiekkel. A letelepedésikötvény-program során az a külföldi állampolgár, aki 300 ezer euróért erre a célra kibocsátott magyar államkötvényt vásárol, letelepedési engedélyt kap hazánkban, illetve a magyar hatóságok által kiállított dokumentummal szabadon mozoghat a schengeni övezetben. Az EBPMC esetében a 300 ezer eurót, azaz 93 millió forintot az Abu-Dzabiban lévő Mashreq Bankban vezetett számlára kell átutalni, emellett további hatvanezer euró, vagyis átszámítva 18,6 millió forint szolgáltatási díjat is ki kell fizetni a közvetítővállalkozásnak.

Az interneten elérhető információk szerint az EBPMC-t az Egyesült Arab Emírségek úgynevezett szabad kereskedelmi zónájában jegyezték be Masdarban. A cég ügyvezetője egy bizonyos Szabó J. Kinga, aki egyben a szintén az emírségekben található Ind Ex Middle East LLC nevű vállalat regionális igazgatója. Az Ind Ex vezetői szinte mind magyarok, és nagyrészt az ügyfélkör is hazai vállalatokból áll. Honlapjukon büszkén hirdetik, hogy különböző ipari szolgáltatásokat és tréningeket nyújtottak olyan magyar cégeknek, mint a Mol és a Richter Gedeon Nyrt., illetve a Sanofi, a Dunastyr Polisztirolgyártó, a Teva és a Pannonia Ethanol Zrt.

Titokzatos arab cég

Az Arton Capital Kft.-ről lapunk korábban megírta: legalább ötven százalékkal több kötvényt adott el az elmúlt két évben, mint amennyi után adózott. A letelepedési államkötvényeket forgalmazó cég üzleti beszámolójában súlyos ellentmondás van, hiszen kevesebb kötvényüzletet tüntetett fel a beszámolóiban, mint ahány engedélyt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) kiadott. Elképzelhető, hogy a titokzatos arab cég lehet a megoldás kulcsa, mivel ezen a vállalkozáson keresztül szerződnek az ügyfelekkel, így még kevesebbet adót kell fizetniük Magyarországon. Az Arton Capital tulajdonosai, Balogh Radosztina Veselinova és Keremedchiev Milen Georgiev azonban nem panaszkodhatnak:

az elmúlt két évben 335 millió forintnyi osztalékot vettek ki csak a magyar cégből.

Lapunk megkereste Balogh Radosztinát és Szabó J. Kingát, utóbbi azt ígérte, hogy válaszol a kérdéseinkre, de küldjük el írásban is.

A letelepedésikötvény-üzlet szereplőit nehéz ellenőrizni. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának van erre egyedül jogosítványa, de a korábban Rogán Antal, jelenleg Bánki Erik által vezetett, fideszes többségű testület egyáltalán nem kontrollálja a többségében offshore hátterű cégeket. Pedig a gazdasági bizottság által forgalmazási engedélyekhez jutott cégek igen jól kerestek az üzleten. Eddig ugyanis 3784 kötvényt adtak el, ezáltal 86–103 milliárd forint bevételhez jutottak a többségében offshore helyszíneken bejegyzett vállalkozások. Ebből 34 milliárd forint közpénz, hiszen az állam kamatot is fizet a kötvények után. Furcsa módon azonban nem a befektető kapja a kamatot, hanem a közvetítő cég. További furcsaság, hogy a kormány a piacinál négyszer nagyobb kamatot juttat a közvetítő vállalkozásoknak, ami szembemegy a takarékos állam elvével. Nagy kérdés, hogy a kormány miért vállalja nyíltan, hogy kétszázalékos kamatot ad az állampapírok után a közvetítőcégeknek, miközben a pénzpiacokon a hasonló magyar kötvényt fél százalékért is megvásárolják a befektetők.

Furcsa kiválasztás

Hiába tettek többen is feljelentést a letelepedésikötvény-üzlet miatt, az ügyészség a füle botját sem mozdítja. Az állami hivatalok titkolják az adatokat. A bevándorlási hivatal például egymillió forintot kért legutóbb lapunktól azért, hogy néhány kérdésünkre feleljen. A Magyar Nemzet két pert is indított közérdekű adatok eltitkolása miatt, a bíróság szeptember végére és október elejére írta ki az első tárgyalási napokat. Egyszerűen csak arra voltunk kíváncsiak, hogy a forgalmazási engedélyt kapott cégek egyenként hány államkötvényt adtak el, illetve szerettünk volna betekinteni azokba a dokumentumokba is, amelyek alapján a közvetítő vállalkozások megkapták az engedélyeiket. Szó sincs ugyanis arról, hogy valamilyen átlátható eljárás végén kapják meg a jogot a társaságok arra, hogy a magyar letelepedéssel üzleteljenek, inkább úgy tűnik, a kiválasztás egyéb érdekek alapján zajlik le.

Mint arról korábban már beszámoltunk, az üzletben érdekelt többi öt céget a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson alapították, így semmilyen nyilvánosan hozzáférhető adat nem áll rendelkezésre a vállalkozások működéséről és valódi tulajdonosi szerkezetükről. A cégek tulajdonosait a vállalkozások megnevezték ugyan, de az információk valóságtartalmát nem lehet ellenőrizni.

Magyar Nemzet Online

Címkék: ,






Back to Top ↑