2017. 12. 06.

Megoldásra várnak a görög szigetek



Közös fellépéssel akarják rávenni a görög hatóságokat az égei-tengeri szigetek önkormányzatainak vezetői, hogy vigyék el tőlük a hónapok óta sátrakban élő migránsokat, akik miatt nem tudnak visszatérni megszokott életükhöz. Kimutatásaik szerint ma is nagyjából tizenötezer menedékkérő él Leszbosz, Khíosz, Számosz, Lerosz és Kósz szigetén, miközben 2017 során ugyanennyien távoztak a szigetekről a görög szárazföldre. Csak november folyamán 3500 ember hagyhatta el a sátortábort.

Az utánpótlás azonban kiapadhatatlannak tűnik, a szigeteken élők szerint Törökország felől egyre újabb emberek érkeznek, az egyébként is túlzsúfolt táborokban embertelenek a körülmények, mindennaposak a villongások, ez pedig senkinek sem jó. Az Európai Unió és Törökország között született megállapodás kezdetben nagy reményekkel kecsegtette a helyieket, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a program megvalósítása nagyon lassan halad, így nem tudja csökkenteni a szigeteken rekedtek számát.

A megállapodás szerint Törökország egy illegálisan Európába érkezett migránst átvesz, cserébe Európa megkap egy olyan embert, aki valamely törökországi táborban várja sorsa alakulását. Dimitrisz Avramopulosz, az Euró­pai Unió migrációért felelős biztosa ismét a dublini rendszer reformjára szólított fel, hogy csökkentsék az olyan államokra nehezedő nyomást, mint Görögország vagy Olaszország.

Ez a rendszer azt irányozza elő, hogy az Európába érkezettek ott jelentsék be menedékjog iránti kérelmüket, ahol az EU területére érkeztek. Egy leszboszi bíróság hétfőn ítélt el 16 észak-afrikai migránst, akik elfoglalták a sziget fővárosa, Mütiléné egyik központi terét. Akciójukkal arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a hatóságok rendkívül lassan dolgoznak, és ők minél előbb a görög szárazföldre akarnak eljutni.

A Kathimerini című görög lap helyszíni riportot közölt Molivószból, az 1500 lelkes faluból, amely Leszbosz szigetének egyik turisztikai központja, egyben ide érkeztek a migránsokat szállító hajók is 2015-ben. „Senki se segített nekünk, amikor összeomlott a turizmus. A szigeteinket börtönökké változtatták, sokkal több embert zsúfolva egy-egy táborba, mint ahányan ott elférnek, olyan gyúelegyet alkotva, amely bármikor belobbanhat” – panaszolta az újságírónak Dimitrisz Vatisz, egy helyi szálloda tulajdonosa.

Rallou Kralli, a molivószi migránshelyzet koordinátora szerint 2015-ben összesen 101 civil szervezet jelentkezett náluk, hogy segítsen. „Egymással versengve próbálták a legjobb fotókat elkészíteni az érkező csónakokról, hogy feltegyék a Facebookra, így jussanak adományokhoz” – mondta Kralli, hozzátéve, gyanújuk szerint néhány ilyen csoport konkrétan török embercsempészekkel dolgozott együtt.

A hírhedt moriai tábort kétezer emberre tervezték, ma hétezren élnek ott, a nők pelenkában alszanak, hogy ne kelljen éjszaka kimenniük a vécére, bűnözői bandák csatároznak a táboron belül, s jön a tél, amikor minden sokkal nehezebbnek ígérkezik.

Harmincnyolc migránsra – köztük négy kiskorúra – bukkant a ciprusi parti őrség kedd reggel a szigetország partjainál – mondta el a RIK állami rádióadó a helyi hatóságokra hivatkozva. A migránsok hajóját Kato Pírgosz kikötőjébe vontatták. A rendőrség úgy véli, hogy a magukat ­szíriai állampolgárnak valló emberek Törökországból kiindulva vágtak neki a tengernek.

Ciprus mindössze hetven kilométerre található a török partoktól. Az év eleje óta több mint ezer migráns érkezett Ciprusra az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint. Idén összesen 166 250 migráns és menekült érte el a tengeren keresztül Ciprust, Görögországot, Olaszországot és Spanyolországot. A főbiztosság úgy tudja, hogy több mint háromezren vesztek oda az átkelés közben.

Magyar Idők – Sitkei Levente

Címkék: , , , , , , ,






Back to Top ↑