Egy török bíróság több mint száz ellenzéki internetcím elérhetőségének korlátozásáról döntött
2019. 08. 07.
Egy ankarai bíróság összesen 136 török ellenzéki internetcím, köztük hírportálok oldalai és közösségi médiafiókok hozzáférhetőségének korlátozásáról döntött a török országos csendőr-főkapitányság kérésére.
Az érintett 15 hírportál között van a független bianet.org is, amely török, kurd és angol nyelven is kiemelten foglalkozik az emberi jogok, valamint a nők elleni erőszak helyzetét feszegető témákkal. A közösségi médiafiókok között Facebook-, Instagram-, Twitter-, YouTube- és Pinterest-oldalak szerepelnek, beleértve a harmadik legnagyobb parlamenti tömörülés, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) isztambuli képviselője, Oya Ersoy Twitter-fiókja is – írta kedden a Sözcü legfőbb török ellenzéki napilap internetes oldalán.
Miután a bírósági határozat nem tartalmazza, hogy a korlátozás a bianet.org esetében mely cikkekre vonatkozik, Meric Eyüboglu, a portál ügyvédje kijelentette: a döntés értelmében az oldal egésze elérhetetlenné válik. Eyüboglu elmondása szerint a törvényszék nem látta szükségét megindokolni az intézkedést, amely 2000 novemberétől kezdődően több mint 200 ezer hírt tesz hozzáférhetetlenné a portálon. A bianet.org egyelőre elérhető, a határozat végrehajtásának ideje az ügyvéd előtt ismeretlen.
Értelmezhetetlen bírósági érv
A döntés ellen hét nap fellebbezési idő áll rendelkezésre.
A Törökországi Újságírók Szakszervezetének (TGS) elnöke, Gökhan Durmus a hírre reagálva úgy fogalmazott: „az a mentalitás, amely nem tudja megemészteni a demokráciát és a szólásszabadságot, cenzúrával és korlátozással támadja a nép jogát a hírekhez való hozzáférésben.” Durmus rámutatott, hogy a határozat, amely mellett – tudomása szerint – a „bűncselekmény elkövetésének megakadályozásával” érvelt a bíróság, jogilag értelmezhetetlen.
Veszélyes lépés
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi jogvédő szervezet törökországi munkatársa, Erol Önderoglu a T24 török hírportál tanúsága szerint arról számolt be, hogy a törvényszék a nemzetbiztonságra hivatkozva hozta a döntést. Önderoglu egyúttal rendkívül önkényesnek és veszélyesnek minősítette a lépést, amely szerinte a szabad újságírást veszi célba.
A 2016. július 15-ei puccskísérletet követően a török kormány terrorpropaganda címén csaknem másfél száz újságírót börtönbe záratott, és hasonló nagyságrendben sajtóorgánumokat szüntetett meg. A török hatóságok a korábbi években több internetes közösségi oldal, köztük a Facebook, a Twitter és a YouTube blokkolását is elrendelték már. A Wikipédia 2017 áprilisa óta nem elérhető az országban.
Törökország múlt csütörtökön megszigorította az internetes műsorszórás szabályozását is, lehetővé téve egyebek mellett a Netflix hatósági ellenőrzését. A hivatalos közlönyben megjelent előírás szerint a török médiahatóság, a Rádió és Televízió Legfelsőbb Tanácsa (RTÜK) engedélye nélkül például a Netflix, továbbá a török puhutv vagy a BluTV sem folytathat streamingszolgáltatást. A szabályozás értelmében az érintett külföldi cégeknek leányvállalatot kell alapítaniuk és adót kell fizetniük Törökországban.
Hirado.hu, MTI
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Izraenek kémkedő személyeket vettek őrizetbe Törökországban →
Teljesen elvesztette értékét a török líra, csúcson az infláció →
