A moszkvai patriarkátus nyilatkozata a Krétán tartott összortodox zsinatról
2016. 07. 21.
A párbeszéd és a kiengesztelődés üzenetével, illetve a haníai Szent Péter és Pál-templomban tartott Szent Liturgiával ért véget június 26-án Kréta szigetén az ortodox egyházak egyhetes zsinata. Három héttel lezárulta után, július 16-án a moszkvai patriarkátus állást foglalt a főpapok gyűléséről.
Tíz autokefál egyház közel 230 püspökének és vezetőjének jóváhagyásával született meg a krétai zsinat záródokumentuma június végén. Az ülés zárásakor Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka az örömöt és a reményt nevezte meg a zsinat első gyümölcseiként, a nehézségek ellenére történelmi jelentőségűnek tartotta a főpapok gyűlését, bár fájlalta négy autokefál egyház (az orosz, a grúz, a bolgár és az antiochiai) távolmaradását.
Három héttel lezárása után, július 16-án a moszkvai patriarkátus állást foglalt a krétai zsinatról. A napokban megtartott Szent Szinódus szerint fontos esemény volt a zsinati folyamat szempontjából, amelyet 55 évvel ezelőtt indított el az ortodox egyház, de nem összortodox. „A Szent Szinódus megállapította, hogy a zsinat nem tekinthető összortodoxnak, és a dokumentumok, amelyeket közzétettek, nem fejeznek ki összortodox konszenzust” – jelentette ki Vlagyimir Legojada, a Szinódusi Tájékoztató Hivatal vezetője az Interfax-Religion hírügynökségnek, amelyet a L’Osservatore Romano vatikáni napilap idéz.
A Szent Szinódus ugyanakkor biztosít arról, hogy tanulmányozzák a Krétán jóváhagyott dokumentumot; egy teológiai bizottság foglalkozik vele: a krétai napirenden szerepelt hat szövegről van szó, valamint egy enciklikáról és az ortodox néphez és minden jóakaratú emberhez szóló fontos üzenetről.
A zsinati záróüzenet elsősorban az ortodox egyházak közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozza, hogy tanúságot tehessenek az evangéliumról a szeretet, a béke, az igazságosság és a kiengesztelődés jegyében, így válaszolva korunk kihívásaira. Hozzáteszi, hogy fontos a dialógus a többi keresztény egyházzal is. Bartholomaiosz pátriárka immár huszonöt éve az ökumenikus párbeszédért munkálkodik fáradhatatlanul. Ahogyan fogalmazott: az ortodoxok egysége a keresztények egységének ügyét is szolgálja. A harmadik szempont pedig a vallások közötti dialógus. A fundamentalizmus terjedése a beteges vallásosság kifejeződése, melyet több vallásban tapasztalhatunk. A vallásközi párbeszéd jelentősen segít a kölcsönös bizalom, a béke és a kiengesztelődés előmozdításában.
Az ortodox egyház ugyanakkor nyitni akar a mai világ felé is, annak minden lehetőségével, kockázatával, illúziójával, kérdésével és esetleges válaszával együtt. Ezt a folyamatot kívánják előmozdítani a további szinódusokon is. Az ortodox egyházak új hozzáállással lépnek be a harmadik évezredbe, és elfogadják a kihívást úgy, hogy közben hűek maradnak hagyományaikhoz. „A szent és nagy zsinat új távlatokat nyitott előttünk a világ felé, a maga változatos és összetett módján. Nyomatékosította felelősségünket az »itt és most« világában, mindig az örökkévalóság távlatában. Az ortodox egyház, megtartva szentségi és megváltástani jellegét, fogékony a világ népeinek fájdalma, aggodalma, béke és igazság utáni vágya iránt. És nap nap után az üdvösség jó hírét, Isten dicsőségét és csodáit hirdeti a népeknek” (vö. 95. zsoltár).
Orientalista.hu – Magyar Kurír
Törökország leállította az áruforgalmat Izraellel →
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Megkezdődött az orosz békefenntartók kivonása Hegyi-Karabahból →
