2018. 08. 13.

Európai bankokat is magával ránthat a líra

Miközben Recep Tayyip Erdogan török államfő igyekszik nem tudomást venni a líra zuhanását követően körvonalazódó valutaválságról, az Európai Központi Bank európai pénzintézetek kitettségére hívja fel a figyelmet.

Egy nappal azután, hogy Törökországot megcsapta a valutaválság szele,Recep Tayyip Erdogan török államfő (képünkön) többezres, zászlókat lengető, őt éltető tömeg előtt viccelődött és öntudatosan védte gazdasági eredményeit. Felemlegette, hogy másfél évtizedes országlása alatt Törökország több milliárd dollárt fizetett vissza a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), valamint számottevő valutatartalékot halmozott fel. – Mindez azt jelenti, megtehetjük, hogy kimásszunk abból a gödörből, ahová estünk – mondta.

Azonban ez a dac sem tudja leplezni azokat a növekvő aggodalmakat, amelyeket a nemzeti valuta dollárral szembeni árfolyamának pénteki, 14 százalékos esése váltott ki egy tumultuózus hét után. A jövőt még bizonytalanabbá teszi a mai piacnyitás után, hogy Erdogan mindeddig kategorikusan elutasította a befektetők tanácsait a sürgősen megteendő mentő lépésekről.

Az elnök ehelyett ismételten felszólította az állampolgárokat, hogy a dollárjukért és aranyukért vegyenek lírát, így billentve helyre annak árfolyamát. Szerinte a háztartások több mint 100 milliárd dollár értékű külföldi fizetőeszközt halmoztak fel, s ha ezt rendelkezésre bocsátják, megoldódik a valutaválság.

A gazdaság és a pénzügyek felett is immár teljhatalommal rendelkező Erdogan ugyanis esküdt ellensége a kamatemelésnek, amelyet egyszer puccskísérlethez hasonlított. A válságközeli helyzethez több tényező is hozzájárult, a legfontosabb közülük az, hogy Erdogannak látványosan megromlott a kapcsolata Washingtonnal, miután Ankara nem volt hajlandó kiadni az Egyesült Államoknak Andrew Brunson lelkészt, akit a 2016-os elvetélt puccskísérlet kapcsán tartóztattak le. Amerika amiatt is haragszik, hogy a NATO-tag Törökország Oroszországtól vesz föld-levegő rakétarendszert. Mindez oda vezetett, hogy Donald Trump amerikai elnök pénteken bejelentette: büntetővámot ró ki a török acél- és alumíniumexportra.

A törökországi fejleményekkel kapcsolatban az Európai Központi Bank (EKB) is megkongatta a vészharagot. A Financial Times brit pénzügyi lap szerint az EKB azt készül megvizsgálni, hogy az európai bankokat mennyire érintené egy esetleges török pénzügyi válság. Különösen három pénzintézet, a spanyol BBVA, az olasz Uni-Credit és a francia BNP Paribas kitettsége a legnagyobb, mivel török vállalatok és bankok óriási pénzekkel tartoznak nekik. Ugyanebben a cipőben jár a holland ING Groep is.

Az EKB arra a kockázatra is felhívta a figyelmet, hogy a török bankok nem biztosították be magukat a líra árfolyamgyengülése ellen, s adott esetben fizetésképtelenné válhatnak a devizában felvett hitelek után, amelyek a török bankrendszer eszközkészletének mintegy 40 százalékát teszik ki.

A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) statisztikái szerint a törökországi hitelintézeteknek, beleértve a külföldi bankok helyi leányvállalatait is, 148 milliárd dollár követelésük van, szemben a 2006-ban nyilvántartott 36 milliárddal. Az euróban folyósított hitelállomány 110 milliárdra rúg. Spanyol bankoknak 83,3, francia pénzintézeteknek 38,4, olasz bankoknak pedig 17 milliárd dollárral tartoznak a török hitelfelvevők.

Magyar Idők – Mártonffy Attila

Sharing is caring!

, , , , , ,




Back to Top ↑