Kadmosz valamint Minósz Közel-Keleti származtatása
2018. 06. 12.
——-Kadmosz:——-
Herodotos: (libr. V. cap. 58): A Kadmosszal bevándorolt és letelepedett phoinikiaiak (köztük a gephyraiosz nemzetség) sok újfajta ismeretet hoztak Helászba, köztük a betűvetés tudományát, amelyet a hellének addig nem ismertek. Kezdetben a hellének is ugyanazokat a betűjeleket használták, mint a phoinikiaiak, később azonban kiejtési módjuk és írásbeli alakjuk megváltozott. Ekkoriban a hellén törzsek közül főként az ionok érintkeztek a phoinikiaiakkal, s eltanulván tőlük a betűjeleket kissé megváltoztatták és használni kezdték őket, s phoinikiai betűknek nevezték, ami méltányos volt, hiszen ezt a tudományt a phoinikiaiak honosították meg Hellászban. Az iónok a papirusz tekercset is bőrtekercsnek nevezik, mert akkoriban, nem lévén még papirusz, kecske-, és juhbőrre írtak, s még ma is sok barbár nép ír ilyen bőrökre. (59): Magam is láttam kadmoszi betűket, méghozzá a boiótiai Thébaiban álló Apollón Iszméniesz-szentélyben, tripuszokra vésve, s közülük nem egy erősen hasonlít az ión írásjelekre. Az egyik tripuszon a következő felirat olvasható: ’Téleboáktól nyert adománya ez Amphitryónnak’. Ez az adomány alighanem Laiosz korából való, aki Labdakosz fia, Polydorosz unokája, Kadmosz dédunokája volt.
(Kadmoszról, Thébairól, Kadmeiáról Pauszaniasznál is olvashatnunk a libr. IX vagy más néven Boiotia című könyvben; Hérodotosz itt a ma is használatos görög abc alapjául szolgált Bybloszi írás átvételéről ír, amelynek alapjául szolgált piktográf jelek vélhetően Egyiptom vagy Mezopotámia felől kerültek Libanonba s amelyből adódóan a korai görög /és latin/ szövegek iránya még -ide nem értve a balról jobbra tartó lineáris írásúakat- rendszerint jobbról balra majd busztrofedonba haladt: gör. jobbról balra: Dipylon temetőben talált korsó, Nesztor kupája, busztrofedonba: Chairedémosz sírfelirata, Gortüszi / Gortyni törvények, Szigeioni sztélé, Antigenes sírfelirata, stb., lat. jobbról balra: Castor és Pollux dedikációs felirat, Duenos-felirat, Praenestei fibula, a Tiburi talapzat felirata /utóbbi jobbról balra induló spirálisan befelé haladó/, busztrofedonba: Lapis niger kő, stb.)
——-Minósz:——-
Apollodoros: (libr. III. cap. I. 1): Miután áttekintettük Inakhosz nemzetségét Bélosztól a Héraklész-leszármazottakig, beszéljünk Agénór családjáról. Amint mondottuk, Líbüa két fiút szült Poszeidónnak, Béloszt és Agénórt. Bélosz az egyiptomiak királya volt, gyermekeit korábban már felsoroltuk, Agénór pedig Phoinikiába ment, ahol feleségül vette Télephasszát, és nemzett vele egy Európé nevű leányt, és fiakat, Kadmoszt, Phoinixot és Kilixet. Vannak, akik azt állítják, hogy Európé nem Agénór, hanem Phoinix leánya volt 1*. Zeusz beleszeretett Európéba, rózsaillatot árasztó, szelíd bika képében a hátára vette és a tengeren át Krétára vitte 2*. Ott egyesültek, Európé pedig életet adott Minósznak, Szarpédónnak és Rhadamantüsznek, bár Homérosz szerint Szarpédón Zeusznak és Bellerophontész leányának, Laodameiának volt a fia 3*. Miután Európé eltűnt, apja, Agénór utána küldte a fiait, és lelkükre kötötte, hogy addig vissza se térjenek, míg meg nem találták a leányt. A fiúkkal együtt Európé keresésére indult anyja, Télephassza, valamint Poszeidón fia, Thaszosz is, akit Phereküdész Kilix fiának nevez. Miután hosszas keresés után sem leltek a leány nyomára, a hazatérésről lemondva ki itt, ki amott telepedett le. Phoinix Phoinikiában, Kilix Phoinikia közelében; ő egyébként leigázta a Püramosz folyó vidékét, és az uralma alatt álló egész területet Kilikiának nevezte el. Kadmosz és Télephassza Thrákiában telepedtek le 4*, Thaszosz szintén Thrákiában; megalapította Thaszosz városát, és ott is lakott. (2): Európét Aszteriosz, a krétaiak uralkodója vette feleségül, és ő nevelte fel Európé gyermekeit is. Amikor ezek felnőttek, viszály támadt közöttük: beleszerettek ugyanis egy Milétosz nevű fiúba, aki Apollónnak és Kleokhosz leányának, Areiának volt a fia. Mivel Milétosz jobban vonzódott Szarpédónhoz, Minósz megküzdött vetélytársával és legyőzte. A többiek elmenekültek: Milétosz Kariába ment, ahol várost alapított, a magáról elnevezett Milétoszt; Szarpédón egy darab föld ellenében segítséget nyújtott Kilixnek a lűkiaiakkal vívott háborúban, majd Lűkia királya lett. Zeusz három emberöltőnyi élettel ajándékozta meg őt. Vannak, akik úgy tudják, hogy Atümnioszba, Zeusz és Kassziepeia fiába szerettek bele, s őmiatta viszálykodtak egymással. Rhadamantüsz a szigetlakók törvényhozója lett, később azonban ő is elmenekült Boiótiába, feleségül vette Alkménét, majd amikor meghalt, a Hadészban Minósszal együtt bíráskodott. Minósz Krétán maradt, és törvényeket hozott; feleségül vette Pasziphaét, Héliosz és Perszéisz leányát, vagy Aszklépiadész szerint Krétét, Aszteriosz leányát, vele nemzette Katreuszt, Deukaliónt, Glaukoszt és Androgeószt, és leányokat, Akallét, Xenodikét, Ariadnét és Phaidrát; Pareia nimfával Eurümedónt, Néphaliónt, Khrüszészt és Philoláoszt, Dexitheával pedig Euxanthioszt. (3): Miután Aszteriosz meghalt utód nélkül, Minósz szeretett volna Kréta királya lenni. Mivel törekvése ellenállásba ütközött, hangoztatni kezdte, hogy a királyságot az istenektől kapta, és – hátha így hitele lesz szavának – azzal hencegett, hogy amit csak kíván, beteljesül. Áldozatot mutatott be Poszeidónnak, és az volt a kívánsága, hogy tűnjék elő a habokból egy bika. Megfogadta, hogy ha megjelenik a bika, feláldozza. Poszeidón tüneményesen szép bikát küldött neki, így Minósz elnyerte a királyságot. A bikát azonban beküldte a csordái közé, s egy másikat áldozott fel helyette. (Egyébként Minósz volt az első, aki megszerezte a tengeri uralmat, és csaknem az összes szigetet leigázta). (4): Poszeidón megharagudott Minószra, amiért nem áldozta fel a bikát, s haragjában megvadította az állatot, Pasziphaéban pedig vágyat ébresztett iránta. Pasziphaé tehát beleszeretett a bikába, és Daidaloszhoz fordult segítségért. Daidalosz athéni építész volt, gyilkosság miatt kellett otthonról elmenekülnie. Kerekeken guruló fatehenet készített, kivájta a belsejét, majd lenyúzott egy tehenet, a bőrét rávarrta a fatehénre, s az egész alkotmányt kitette arra a rétre, ahol a bika legelni szokott, de előzőleg beleültette Pasziphaét. A bika oda is jött, és – mintha élő tehén volna – meghágta a faalkotmányt. Pasziphaé világra hozta Aszterioszt, akit Minótaurosznak neveztek. Az arca bikaarc volt, teste azonban emberi test. Bizonyos jóslatok sugallatára Minósz a labürinthoszba zárva őriztette. Ez a labürinthosz – Daidalosz műve – olyan épület volt, hogy a kanyargós útvesztők miatt nem lehetett belőle kijutni. A Minótauroszról, Androgeószról, Phaidráról és Ariadnéről szóló történeteket azonban Thészeusz mítoszai között fogjuk majd elmesélni.
Sztrabón: (libr. X. cap. IV. 7): Krétában számos város van, de a legnagyobb és legnevezetesebb a következő három: Knóssos, Gortyna és Kydónia. Különösen Knóssost magasztalja Homéros is, amennyiben nagynak és Minós székvárosának mondja, s éppen így magasztalják a későbbiek is. Homérosz: Odüsszeia: (libr. XIX. 178-179): És Knószosz nagy vára, kilenc évig hol a legfőbb / Zeusszal társalgó Mínósz gyakorolta uralmát, Homérosz: Iliász: (libr. XVIII. 590-592): Táncteret is remekelt Héphaisztosz, a nagynevü Sánta, / éppenolyant, amilyent készített Daidalosz egykor / szépfürtű Ariadnénak nagy Knósszosz ölében.
(1* Homérosz: Iliász: (libr. XIV. 321-322): sem mikoron híres Phoinix nemzette leányért, / Mínószt s isteni nagy Rhadamanthüszt majd aki szülte; 2* Európé elrablása realizáltabban Hérodotosznál is fellelhető: Herodotos: (libr. I. cap. 2): Ezután, mint mesélik, az történt, hogy néhány Hellén, akiknek a nevét nem tudják, kikötött a phoinikiai Tyroszban, s elrabolta a király lányát, Európét. Állítólag Krétaiak voltak. (lásd még: Herodotos: libr. IV. cap. 45); 3* Homérosz: Iliász: (libr. VI. 196-199): Három gyermeket is szült hitvese Bellerophónnak: / Íszandroszt és Hippolokhoszt meg Láodameiát. / Láodameiával bölcs Zeusz kerevetre hevert le, / s ő Szarpédónt szülte, az isteni, ércbeborult hőst; 4* Kadmoszról Apollodórosznál is azt találni, hogy Thrákiát később hátrahagyván Thébaiba ment: Apollodoros: (libr. III. cap. IV. 1): Amikor Télephassza meghalt, Kadmosz eltemette, utána a thrákoknál vendégeskedett, majd pedig elment Delphoiba, hogy megkérdezze a jósdát Európé felől. Az istenség azt a választ adta, hogy ne törődjék Európéval, hanem vegyen egy tehenet útikalauzul, s ahol az összeroskad a fáradtságtól, ott alapítson várost. Kadmosz, miután megkapta a jóslatot, keresztülhaladt Phókiszon, majd Pelagón csordái között rátalált egy tehénre, és a nyomába szegődött. A tehén végignyargalt Boiótián, majd összerogyott, mégpedig azon a helyen, ahol ma Thébai városa terül el; Hérodotosz a királyi hatalomért folytatott viszálykodásról: Hérodotosz: (libr. I. cap. 173): Mikor Európé fiai, Szarpédón és Minósz összetűztek egymással Krétán a királyi hatalomért, s a viszályban Minósz kerekedett felül, Szarpédont és párthíveit elűzte, ők pedig Ázsiába, Milüasz földjére menekültek.)
mint a fentebbi idézetből kitűnik, Minószt, Kadmoszt és Európét a hagyomány közeli rokonoknak tartja; az alábbi idézetben pedig két Minószról van említés:
Diodoros: (libr. IV. cap. 60): Tektamosz, Dórosz fia, Hellén unokája, Deukalion dédunokája, Krétára hajózott az Aiolokkal és a Pelaszgokkal és uralkodott a szigeten, ahol Krétheusz lányával összeházasodott és Aszterioszt nemzette. Krétai uralkodása alatt Zeusz -mint mondják- elrabolta Európét Phoinikiából és egy bika hátán Krétára vitte, ahol egybekelt vele és nemzett három fiút, Minószt, Rhadamanthyszt, és Szarpedónt. Ezután Aszteriosz, Kréta királya, elvette Európét feleségül, és mivel gyermek nélküli volt Zeusz fiait örökbe fogadta és a királyság utódainak tette meg őket. Rhadamanthysz törvényeket írt a Krétaiaknak, Minósz pedig trónra lépett és elvette Itónét, Lyktiosz lányát, és Lykasztoszt nemzette, aki királyságra lépvén elvette Idét, Korybasz lányát, és második Minószt nemzette, akinek, mint néhányan írják, Zeusz volt az apja. Ő volt az első görög, aki létrehozott egy figyelemre méltó hadiflottát és a tenger parancsnokává vált, elvette Paszifáét, Héliosz és Krété lányát, és nemzette Deukaliónt, Katreuszt, Androgeoszt, Ariadnét és még sok más gyermeket is. Minósz fiai közül Androgeosz Athénba érkezett Aigeusz királysága idején a Panathénaia versenyjátékokra, ahol legyőzte mind a versenyzőket; és elnyerte magának Pallasz fiainak barátságát. Ám Aigeusz gyanakodva nézte Androgeosz barátságát, mert attól félt, hogy Minósz segítséget nyújthat Pallasz fiainak, a hatalom megszerzéséért, ezért eltervezte, hogy életére tör Androgeosznak. Így aztán amikor később Thébába ment, hogy részt vegyen egy fesztiválon Aigeusz alattomosan megölette őt néhány bennszülöttel Oinoé közelében Attikában.
(arról, hogy némelyek szerint két Minósz létezett, Plutarkhosznál is található említés: Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok: Thészeusz: (cap. 20): Több naxoszi író különös módon beszéli el a történteket, hogy valójában két Minósz és két Ariadné volt; Androgeosz Panathénaia versenyjátékokon való győzelme: Apollodórosz: (libr. III. cap. XV. 7): Ő maga visszatért Athénba, megrendezte a panathénaia versenyjátékokat, ahol minden számban Minósz fia, Androgeósz győzött; Pauszaniasz: (libr. I. cap. XXVII. 9): Minósz a görög tengerek ura, Thuküdidész: (libr. I. cap. 4): A régiek közül Minósz volt az első, akiről a szájhagyomány révén tudjuk, hogy hajóhaddal rendelkezett; s ő tartotta hatalmában a mai Hellén-tenger legnagyobb részét. Sztrabón: (libr. I. cap. III. 2): sokat emlegetik Minos tengeri hatalmát, Hérodotosz: (libr. III. cap. 122))
Orientalista.hu – Dany Roland
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Iráni külügyminiszter: Teherán nem akarja kiterjeszteni a háborút →
Jemen útja a győzelemhez – A NATO veresége →
