Cadmus fordítás Cadmus
  • Húszik válaszcsapásai a Vörös-tengeren

  • Szíriai konfliktus

  • Palesztin – izraeli konfliktus

  • Legolvasottabb híreink

    • No results available
  • Keresztényüldözés a Közel-Keleten

  • Afganisztáni háború

  • Tajvani konfliktus

  • Örmény-azeri konfliktus

  • Időjárás

Európa

2022. 09. 22.

Népszavazás kezdődik négy ukrajnai régióban az Oroszországhoz való csatlakozásról

2022. 09. 22.

Öt napig tartó népszavazás kezdődik pénteken az ukrajnai szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban, valamint a megszállt Herszon megyében és Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alá került területein az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Vezető nyugati hatalmak előre jelezték, hogy a népszavazás eredményét nem fogják elismerni, ugyanúgy, ahogy az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krímben megtartott referendumét sem.

Biztonsági okokból személyes szavazás mind a négy régióban csak a zárónapon, szeptember 27-én lesz, addig mozgóurnás szavazással vagy a szomszédos területeken lehet majd voksolni. Oroszországban, ahová a csak a háború kezdete óta a védelmi tárca szerint több mint hárommillió embert evakuáltak, több száz választóhelyiség nyílik majd meg.

A Donyecki Népköztársaság 450 szavazóhelyiséget nyit meg a területén, több mint kétszázat Oroszországban. A Luhanszki Népköztársaságban ez az arány 461-201. Zaporizzsja megyében 394 “hazai” és 85 “külső” szavazóhelyiség lesz: Oroszországban, valamint a három másik referendumot tartó régióban. Herszon megyében nyolc területi és 198 körzeti választási bizottság alakult, de a helyi lakosok a Krímben, Moszkvában és számos más orosz városban is szavazhatnak majd.

A TASZSZ hírügynökség összesítése szerint a donyecki régióban potenciálisan másfél millió, Herszon megyében 750 ezer, Zaporizzsja megyében pedig félmillió ember adhatja le szavazatát. A Krími Köztársasági Politikai és Szociológiai Kutatóintézet telefonos felmérése szerint a Donyecki Népköztársaságban a válaszadók 86, a Luhanszki Népköztársaságban 87, Zaporizzsja megyében 83, Herszon megyében pedig a 72 százaléka fejezte ki szavazási szándékát.

A Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban a szavazólapokat csak oroszul nyomtatták ki, Herszon és Zaporizzsja megyében pedig két nyelven, ukránul és oroszul. Mind a négy régió közölte, hogy külföldi megfigyelőket vár az eseményre, amelyen az orosz Központi Választási Bizottság és az orosz parlament összes frakciója képviselteti majd magát.

Az ukrán fegyveres erők fokozott tüzérségi támadásainak és “provokációinak” veszélye miatt a régiók fokozott biztonsági intézkedésekkel készülnek a népszavazások idejére, a helyi szervek mellett az orosz nemzeti gárda bevonásával.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke kedden Telegram-bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy a népszavazás és az új területek “befogadása” nyomán Moszkva részéről keményebb fellépés várható, mert “az Oroszország területére való betolakodás olyan bűncselekmény, amelynek elkövetése lehetővé teszi az összes önvédelmi erő alkalmazását”.

Hangot adott véleményének, hogy a népszavazások nemcsak a Donyec-medencei “köztársaságok” és “más felszabadított területek lakosainak rendszerszintű védelme, hanem a történelmi igazságosság helyreállítása szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak”.

A volt elnök csütörtökön azt írta, hogy a népszavazás után “a csatlakozó területek” védelmét megerősítik, hosszú távon nemcsak a mozgósítással, hanem az orosz fegyverek bármelyikével, beleértve a hadászati nukleáris és az “új elveken alapuló fegyvereket” is.

Guterres: nemzetközi jogba ütközne, ha Oroszország területeket csatolna el Ukrajnától

A nemzetközi jog megsértése lenne, ha a megszállt ukrán területeken tartandó, Oroszország által támogatott szavazások nyomán Oroszország területeket csatolna el Ukrajnától – adta értésre António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) ukrajnai háborúval foglalkozó rendkívüli ülésén.

“Egy állam területének elcsatolása egy másik állam által erőszakkal vagy erőszakra utaló fenyegetéssel az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jognak a megsértését jelenti” – jelentette ki az ENSZ vezető diplomatája.

Vlagyimir Putyin orosz elnök alig burkolt nukleáris fenyegetésére utalva Guterres nehezményezte, hogy “az egykor elképzelhetetlennek vélt nukleáris konfliktus ötlete vitatémává vált”. Ez elfogadhatatlan – húzta alá. Mindeközben a háború nem csitul, sőt “újabb lépésekkel távolodott el a béke kilátásaitól az iszonyat és vérontás végtelen körforgása felé” – fogalmazott.

Ismét kiemelte annak fontosságát is, hogy a háborús bűncselekmények elkövetőit vonják felelősségre tisztességes és független bírósági eljárásban.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a tanácskozáson felszólította az ENSZ BT tagjait: küldjenek világos üzenetet Oroszországnak arról, hogy hagyjon fel nukleáris fenyegetőzésével az ukrajnai konfliktusban.

“Ha Oroszország felhagy a harccal, vége a háborúnak. Ha Ukrajna hagy fel a küzdelemmel, akkor Ukrajnának van vége” – hangoztatta Blinken.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter már a tanácskozás előtt kijelentette újságírók előtt, hogy “biztonságos távolságot fog tartani” Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől, aki egyébként másfél órás késéssel jelent meg az ülésen, amelyen addig helyettese, Szergej Versinyin képviselte Oroszországot.

Lavrov kijelentette, hogy fegyverszállítmányaival és a kijevi vezetés támogatásával a Nyugat közvetlenül beavatkozik a konfliktusba. “Az Oroszország felőrlésére és gyengítésére irányuló politika a Nyugat közvetlen beavatkozását jelenti a konfliktusba, s ezzel a konfliktus szereplőjévé teszi” – hangsúlyozta az orosz diplomácia vezetője.

Különösen cinikusnak nevezte azon országok álláspontját, amelyek “fegyverekkel pumpálják tele Ukrajnát, és kiképzik katonáit”. Ennek a támogatásnak a célja szerinte egyértelműen az, hogy a harcokat “tekintet nélkül az áldozatokra és a pusztításra a lehető legtovább elhúzzák”.

Szergej Lavrov felhívta a figyelmet arra is: Moszkvának semmi kétsége nincs afelől, hogy Ukrajna “egy teljesen totalitárius náciféle állammá alakult, amelyben a humanitárius jog nemzetközi normáit lábbal tiporják”. Mint mondta, a “különleges hadművelet” elindítása elkerülhetetlen volt, az ország fenyegetéssé vált Oroszország nemzetbiztonságára. “Biztosíthatom Önöket, hogy ezt sosem fogjuk eltűrni” – húzta alá.

Sérelmezte, hogy az ENSZ BT Oroszország megbüntetéséről kíván tanácskozni, miközben szerinte éppen Ukrajna az, amelyet felelősségre kell vonni a cselekményeiért. Az ukrán erők terroristák taktikáit alkalmazzák, békés civileket használnak élő pajzsként – jelentette ki.

Lavrov tragédiának nevezte, hogy “egy teljesen más narratívát” próbálnak rákényszeríteni az orosz hadműveletre. Mindeközben fittyet hánynak arra, hogy ukrán erők “több mint nyolc éven át ölték” a Donyec-medence lakóit, és továbbra is ezt teszik – tette hozzá.

Vang Ji kínai külügyminiszter az ülésen előfeltételek nélküli béketárgyalások megkezdésére sürgette Oroszországot és Ukrajnát. “A párbeszéd és a tárgyalások” az egyetlen módja véget vetni a konfliktusnak – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, hogy a válság rendezését szolgáló minden erőfeszítést támogatni kell, elejét véve “mindenféle forró háborúnak, illetve új hidegháborúnak”.

A kínai külügyminiszter az országok területi épségének és az ENSZ-alapokmány elveinek tiszteletben tartását követelte. Egyben önmérsékletre sürgette a harcoló feleket.

Erdogan: az oroszok által elfoglalt területeknek vissza kell kerülniük Ukrajnához

Csak akkor lesz béke, ha az oroszok által elfoglalt területek visszakerülnek Ukrajna fennhatósága alá – hangsúlyozta Recep Tayyip Erdogan török elnök egy, a PBS NewsHour című amerikai esti televíziós hírműsorban helyi idő szerint hétfő este megjelent interjúban.

Erdogan elmondta: Üzbegisztánban, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szamarkandi csúcstalálkozóján tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

“Az volt a benyomásom, hogy kész mihamarabb véget vetni ennek az egésznek” – jegyezte meg a török elnök, aláhúzva, hogy semmi sem igazolhatja az inváziót.

Erdogan jelezte: 2014, azaz a Krím félsziget orosz annektálása óta kéri Putyintól, hogy adja vissza a területet jog szerinti tulajdonosának.

A török elnök egyúttal hangsúlyozta, hogy a felek közötti megállapodást csak pártatlanul lehet segíteni.
“Egyetlen vezetőt sem veszünk védelmünkbe, ehelyett olyan megoldást keresünk, amellyel mindegyik fél jól jár” – húzta alá.

Erdogan rámutatott: Törökország ennek szellemében segített a fekete-tengeri gabonaexport újraindításában, valamint egy kétszáz főt érintő orosz-ukrán fogolycsere-megállapodás nyélbe ütésében.

A török elnök jelenleg az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán vesz részt New Yorkban.

MTI

Megosztom:

, , , , , , , ,




Back to Top ↑