Peking: a Tajvani-szoros mindkét oldala Kínához tartozik
2023. 04. 21.
A Tajvani-szoros mindkét oldala Kínához tartozik – szögezte le pénteken a kínai külügyminiszter, és hangsúlyozta: Kínának joga van megvédenie szuverenitását.
Csin Kang a dél-kínai Sanghajban a 15. Lanting Fórum nyitóelődásában elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint “Peking veszélyt jelent az úgynevezett szabályokon alapuló nemzetközi rendre, a Tajvani-szoros status quójának erővel, vagy kényszerrel történő egyoldalú megváltoztatására törekszik, és a térség békéjét és biztonságát fenyegeti”.
Hozzátette: “Ez a fajta logika abszurd, a következményei veszélyesek.”
Csin Kang kifejtette, a tisztességesen gondolkodó emberek világosan láthatják, ki (mely ország) az, aki kedve szerint kihasználja, vagy ha kell, mellőzi az Egyesült Nemzetek Szervezetét, ki az, aki megzavarja a nemzetközi rendet, és ki az, aki részt vesz a hegemonista, zaklató és fölényes cselekményekben.
Emlékeztetett rá, hogy Tajvan ősidők óta Kína elválaszthatatlan része és a (Tajvani) szoros két partja egy és ugyanazon Kína része. “Ez Tajvan történelme és ez Tajvan status quója” – fogalmazott. Tajvan visszatérése Kínához a háború utáni nemzetközi rend eleme, s fehéren-feketén szerepel a Kairói Egyezményben és a Potsdami Nyilatkozatban.
Aláhúzta: a status quót “a tajvani függetlenséget követelő szeparatista erők és a helyzetből hasznot húzni akaró maroknyi ország” veszélyezteti.
“Akik Tajvan ügyében a tűzzel játszanak, végül meg fogják égetni magukat” – zárta le beszédének a tajvani kérdéssel foglalkozó fejezetét Csin Kang.
A sanghaji fórum mottója “A kínai modernizáció és a világ”. A külügyminiszter beszédében kifejtette: Kína fejlődésének célja nem a dominancia és a hegemónia. Az elképzelés, miszerint az erő hegemóniába torkollik, ellentétes a kínai kultúrával, a hegemóniával szembeni ellenszegülés pedig a kínai diplomácia “nemes” jellemzője.
A modernizáció nem lehet néhányak kiváltsága – fogalmazott Csin. Azoknak, akik már megvalósították a modernizációt, nem szabad azon országok fejlődésének útjába állni, amelyek nem ugyanazt a modernizációs utat választották, mint ők. Kína a jövőben még nagyobb elszántsággal fogja védeni más országok jogát a fejlődéshez – jelentette ki a kínai vezető diplomata.
Csin arra is rámutatott, hogy Kína több mint 20, a fegyverkorlátozással kapcsolatos többoldalú megállapodás tagja, és minden nemzetközi vitában a békés, diplomáciai megoldás szószólójaként lép fel.
Az első Lanting Fórumot 2010 decemberében tartották. Szervezőinek deklarált célja, hogy lehetőséget teremtsenek a kormányok, az üzleti körök, a kutatók és a média képviselői közötti kommunikációra. Az idei rendezvényre, amelynek résztvevőit Hszi Csin-ping államelnök is üdvözölte, mintegy 80 országból érkeztek vendégek, politikusok, agytrösztök képviselői és újságírók.
“Nagyon komolyan vesszük a kínai katonai fenyegetést. Azt gondolom, hogy 2027 lesz az az év, amelyet kiemelkedő figyelemmel kell kísérnünk” – közölte a tajvani külügyminiszter a brit LBC rádió Tonight with Andrew Marr című műsorában.
MTI
Soha ennyi olajat és gázt nem termelt még Kína →
Hszi Csin-ping: új lendületet adhat a világgazdaságnak az Egy övezet, egy út kezdeményezés →
Oroszország és Kína valódi közel-keleti békefolyamat mellett szólalt fel az ENSZ BT-ben →
