2018. 05. 18.
Szép lassan túlhevül a török gazdaság
2018. 05. 18.
Számos elemző szerint a török gazdaság mindössze néhány lépésre van a válságtól, és ha a kormány nem tesz semmit, akkor az ország nemsokára nagy bajban lesz.
„A török kormánynak nem áll szándékában tenni a gazdaság kiegyensúlyozatlansága és túlhevülése ellen. Ez a nem akarás pedig arra enged következtetni, hogy már most kijelenthetjük: Törökország egyre csúszik lefelé a lejtőn” – mondta Marcus Chevenix, a TS Lombard politikai elemzője.
A török líra kedden történelmi mélypontra gyengült a dollárral szemben, és a legrosszabbul teljesítő valuták közé tartozik. Recep Tayyip Erdogan török elnök ugyanis kijelentette, hogy a júniusi elnökválasztás győztesének bele kell majd folynia a monetáris politika alakításába, és hogy a jegybanknak tudomásul kell vennie azt, amit az államfő mond és cselekszik. A dollár délutánra így történelmi csúcsra, 4,4527 lírára erősödött, idén pedig már 18 százalékkal emelkedett az értéke a török fizetőeszköz ellenében.
Mi ennek az oka?
Erdogan „rajta csücsül” a kamatlábakon, és olyan monetáris politikát választott, amely a növekedést előbbre helyezi, mint a kétszámjegyű infláció ellenőrzését. Törökország növekedési üteme 2017-re elérte – az egyébként lenyűgöző – 7,4 százalékot, azonban sajnálatosan az infláció rovására, amely 10,9-os volt tavaly.
Ez pedig rányomta a bélyegét a líra értékesítésére, lévén a befektetők nagyon aggódnak a monetáris politikába történő kormányzati beavatkozás, valamint a központi bank függetlensége miatt. Egyben egyre csak reménykedtek abban, hogy a bank kamatemelést hajt végre, ami azonban csak nem következett be.
Erdogan szokatlanul keménykezű szerepet játszik az ország monetáris politikájának meghatározásában, és sok megfigyelő szerint nagyon rövid pórázon tartja a Török Köztársaság Központi Bankját (TCMB). A jegybank végül április végén 75 bázisponttal, 13,5 százalékra emelte az irányadó kamatot – miután az ezt megelőző üléseken rendre és nem titkoltan Erdogan utasítására változatlanul hagyta. A líra átmenetileg megugrott a hírre.
A török elnök azonban továbbra is arra törekszik, hogy visszaszorítsa a kamatot, mondván: ezt azért kell megtenni, hogy enyhüljön a török háztartásokra nehezedő nyomás, valamint folytatódjon a robosztus növekedés, ami ahhoz szükséges, hogy munkahelyeket teremthessenek a fiatalok számára.
Aggasztó mutatók
„Nagyon aggódom a török líra miatt. Vajon Törökország lenne a dominó, amely a piaci várakozások szerint összezuhan? Minden sarkalatos probléma jelei megmutatkoznak: a magas folyó fizetési mérleg hiány, illetve az egyre növekvő állami devizahitelek” – fejtette ki Piotr Matys, a holland Rabobank FX stratégiája.
A feltörekvő piaci valutáknak különösen fájtak a magasabb amerikai hozamok és a dollár erősödése. Erdogan monetáris politikai terve ráadásul a líra folyamatos alulteljesítését eredményezte a többi feltörekvő piaci szereplővel szemben. És a bukás egyre közelebb került, hála a geopolitikai bizonytalanságoknak, például az amerikai és az orosz katonai akcióknak a szomszédos Szíriában.
Márciusban Törökország folyó fizetési mérleg hiánya 4,812 milliárd dollárra nőtt, szemben az előző hónap 4,5 milliárd dolláros eredményével, és ez jelentősen magasabb, mint ami az előrejelzésekben szerepelt. A februári folyó fizetési mérleg hiány több mint 60 százalékkal növekedett 2017 azonos időszakához képest.
„A török növekedés kiegyensúlyozatlan, az infláció az egekben, a külföldi adósságköltségek lufivá duzzadnak és a hazai deviza várakozásokat lassan mindenki elengedi” – mondta ezzel kapcsolatban Chevenix.
Választás előtti kárfelmérés
Erdogan a tavaly rendezett népszavazáson elnyerte az emberek jóváhagyását egy olyan alkotmánymódosítási csomaggal kapcsolatban, amely Törökországot parlamenti demokráciából végrehajtó elnöki rendszerré alakítja. A változás a következő elnökválasztáson lép hatályba.
Ezt eredetileg 2019 novemberére tervezték, de Erdogan sokakat meglepett, amikor április 18-án bejelentette, hogy június 24-én előrehozott elnök- és parlamenti választást tartanak Törökországban. A török elnök a lépést azzal indokolta, hogy „Törökországnak minél hamarabb le kell küzdenie azokat a bizonytalanságokat, amelyeket a török haderő által folytatott szíriai hadműveletek és a térségben zajló történelmi jelentőségű események jelentenek”. (Ez utóbbival az elnök a Törökország által a szeparatista kurd csoportok ellen Szíriában és Irakban indított katonai offenzívákra utalt.)
Elemzők szerint azonban a turbulens gazdaság a rögtönzött váltás fő oka. A győzelem ugyanis lehetővé tenné Erdogan számára, hogy mérsékelje a 2016-os puccskísérlet és az azt követő, egész országra kiterjedő tisztogatások következtében romló gazdasági kilátásokat, azaz „addig üsse a vasat, amíg meleg”, és ne várjon 2019 végéig, amikor már nem lenne ennyire biztos a győzelme.
Kitekinto.hu