Rendeznék a válságot
2017. 06. 15.
Az Egyesült Államok az eddiginél aktívabban próbál részt venni az Öböl menti országok közötti viszály rendezésében. Az Egyesült Arab Emírségek washingtoni nagykövete közölte, a helyzetnek nincs katonai vetülete, a szaúdi külügyminiszter pedig arra mutatott rá – szintén Washingtonban –, hogy semmiféle blokád nem létezik, egyszerűen ők döntöttek úgy, hogy nem engedik meg a katariaknak a part menti vizeik és légterük használatát.
Semmiféle katonai vetülete nincs annak, amit csinálunk – mondta Juszuf al-Otaiba, az Egyesült Arab Emírségek washingtoni nagykövete, hozzátéve, hogy legalább négy alkalommal tárgyalt egy hét alatt Jim Mattis amerikai védelmi miniszterrel, megnyugtatva őt, hogy az események nem befolyásolják a katari Al Udeid bázis működését, ahol amerikai csapatok állomásoznak.
Al-Otaiba közölte, azt várják el Katartól, hogy szakítsa meg a kapcsolatait bizonyos emberekkel és szervezetekkel, amelyeket és akiket ők veszélyesnek tartanak nemzetbiztonsági szempontból. Azt mondta, terveik szerint erősödni fog a gazdasági nyomás Kataron, hogy sikerüljön rendezni a viszályt. Állítása szerint követeléseik listáját hamarosan eljuttatják az Egyesült Államokhoz, amely közvetítőként vesz részt a megoldás keresésében.
Ugyancsak részt vesz a tárgyalásokban Törökország. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter Katarba készül, hogy egyeztessen a bajba került félsziget vezetőivel. Ankara egyértelműen Katar mellett foglalt állást. Oroszország ugyanakkor hangsúlyozta semlegességét, amely nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is előnyös számára.
A világ legnagyobb gázkitermelői ugyanis Oroszország mellett Irán és Katar. A három állam szövetségben próbálja védeni érdekeit, azt akarják elérni, hogy a földgáz az olajhoz hasonló termékké váljon, amelyet a világpiacon tudnak értékesíteni. A három ország emiatt igen szoros kapcsolatot tart fenn egymással, miközben saját stratégiájuk befolyásolja a többiek érdekeit. Katar földrajzi elhelyezkedése révén a cseppfolyós földgázra esküszik, amelyet saját tankhajóflottájával bárhová el tud juttatni, így például Európába is.
Oroszország viszont Európát saját piacának tartja, ahová a katariak betörése nem tetsző cselekedet, de hosszú távon mégis ki tud egyezni a két ország. Irán csak nemrég került ki a nemzetközi büntetőintézkedések hatálya alól, de nagy tempóban fejleszti a Déli Parsz gázmező kitermelését, elsősorban a francia Total segítségével. Ezen a gázmezőn osztozik Irán és Katar, amelyek elkerülnék a versengést, inkább megállapodnak a kitermelésről és az eladásról.
Katar bejelentette, hogy kivonta katonáit a vitatott hovatartozású eritreai–dzsibuti határövezetből. A 450 katona egy hegyvidéki átkelőhelyet ellenőrzött Eritrea és Dzsibuti között – közölte a legjelentősebb eritreai fegyveres csoportnak, a Vörös-tengeri Áfár Demokratikus Szervezetnek a szóvivője. Miután a katari katonák elvonultak, a hely ellenőrzését eritreai erők vették át – tette hozzá. Eritreának az Afrikai Unióhoz delegált nagykövete az AP hírügynökségnek azt mondta: a katari kivonulás előzménye, hogy több más országhoz hasonlóan Eritrea is megszakította diplomáciai kapcsolatait Dohával. Viszont Dzsibutival nem akarnak konfrontációt – tette hozzá.
Dzsibuti ugyanúgy kiváló kapcsolatokat ápol Szaúd-Arábiával, mint szomszédja, csakhogy nála számos ország állomásoztatja csapatait, köztük arab országok mellett a franciák, az amerikaiak és a kínaiak is.
Magyar Idők – Sitkei Levente
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Lavrov: nem Zelenszkijjel kell tárgyalnunk a rendezésről →
