Publicisztika brüsszel

2016. 04. 02.

Brüsszel



Ha igaz, hogy az okos ember más kárán tanul, akkor igaz az is, hogy az okos ország más ország kárán tanul. Sőt, az okos kontinens is. Mert amúgy még a varjú is. (Mondják, a varjak mindig kitapasztalják, milyen gyorsan jön a vonat. Akkor faragnak rá, amikor új, gyorsabb mozdonyokat állítanak forgalomba. Azok néhányat elütnek közülük, viszont a többi rájön, hogy mostantól hamarabb kell felszállni a sínek közül.)

Manapság azt próbálom megfejteni, hogy Brüsszel tulajdonképpen micsoda? Egy városállam? Egy orákulum? Még Európa az? Vagy ő Európa? Ki az a Brüsszel? Mit lehet tőle, a példáján tanulni? Merthogy mifelénk szidják rendesen. Mondanám, hogy megérdemli, de kicsoda, micsoda? – Brüsszel a hibás… Meg kell regulázni Brüsszelt… – ???!!! Most átverünk valakit, vagy félrebeszélünk? Ha egy ország fővárosát negatív szövegkörnyezetbe helyezzük, akkor tudjuk, valójában az ország egészére gondolunk (például: Bairiki. Akkor Kiribatiról van szó). Brüsszel esetében azonban ráadásul valamiféle bürokratákat szoktak emlegetni. A farok csóválja a kutyát? Lehetséges ez? Nem. Ezért megpróbáltam kideríteni, kik azok a „Brüsszeli Bürokraták”.

Gondolhatnánk Micike 12378-ra (nemváltó műtét előtt Károly volt) három diplomával és öt beszélt nyelvvel. De nem ő és nem is a kismillió társa. Huszonháromezren vannak, amúgy. A huszonháromezer kiválasztott az Európai Bizottság „ádminisztrátív” munkatársa. Ennyi ember már igazán tud galibát csinálni, tehát nem lenne min csodálkozni. Csakhogy maga a Bizottság össze-vissza huszonnyolc főből áll. Ők lennének „A Brüsszel”. Hihetetlen, de igaz! Vagyis, nem egészen. Sokan szeretnék ezt láttatni, vagy hinni, mert így van kit szidni és nem kell kimondani, hogy az egész úgy rossz, ahogy van. Ha az EU nem is, a működése ezer százalékban. (Tény, ennek a Bizottságnak a vezetője Juncker, akire egy használt fogpiszkálót sem bíznék.)

Kortörténeti dokumentum részlet következik! Brüsszeli bürokraták föderalizálnák Európát? címmel 2003-ban az mno-n interjú jelent meg egy dán EP képviselővel. (Ha már dán és nem lettünk volna elalélva a hamarosan bekövetkező csatlakozásunktól, lehetett volna a cikk címe: Valami bűzlik az Unióban? Akár kérdőjel nélkül.) A cikk alcíme szerint: „a közösség politikája igen távol áll a demokratikus elvektől”. Elvben az Európai Parlamentnek mint az európai állampolgárok által választott népképviseletnek kellene, hogy döntő szerepe legyen, valójában azonban minimális a befolyása, még törvényeket sem kezdeményezhet. Még az államfőkből álló Európai Tanács befolyása sem akkora, mint a tényleges apparátussal bíró és a törvényeket kezdeményező Európai Bizottságé. – mondta tizenhárom évvel ezelőtt a képviselő. Majd hozzátette: A helyzet az, hogy néhány brüsszeli bürokrata zárt ajtók mögött meghozott döntését nemzetállami szinten nem lehet felülbírálni.

Mégis, én kérek elnézést, amiért továbbra sem vagyok hajlandó a „bürokratázóknak” hinni! Az Európai Bizottság tagjairól ugyanis az Európai Parlament szavaz. Vagyis, akkor végeredményben kinek a felelőssége, hogy a Bizottság olyan, amilyen? Hát azé, aki megválasztotta őket, vagyis az EP-é. És kik szavaznak az EP-ben? A tagországok képviselői.

Egy népi bölcselet szerint: Ha nem félsz, nem fáj! Nézzünk szembe a tényekkel! Az Auróra cirkáló lövésétől a szocialista blokk összeomlásáig 73 év telt el. Az EU-nak így talán van egy kis ideje. Ha jól csinálják, talán még több is.* Ehhez viszont az kell, hogy mások hibái mellett elsősorban a sajátjukból tanuljanak. Továbbá ne hivatkozzanak holmi bürokratákra, akiket saját maguk ültettek a nyakukba. Brüsszel különben sem Európa Fővárosa. Legyen abból minimum huszonnyolc, de inkább több.

Orientalista.hu – Vahn Mégh

*Feljegyzés magamnak: A néger, homoszexuális svéd, jobbközepes politikusról hallva ezt át kell gondolnom…

Címkék: ,






Back to Top ↑