Lapszemle syria army222

2015. 12. 03.

Elhallgatott hírek rovat: Kik vívják a legkeményebb csatákat az Iszlám Állammal?



Nem a kurdok és nem az amerikai-francia-brit szövetség, hanem a szír-iráni-Hezbollah-koalíció vívja a legkeményebb csatákat az Iszlám Állammal. De erről nem illik beszámolni.

A közel-keleti helyzetről szóló elemzésekben rendszeresen visszatérő állítás, hogy a szír hadsereg tulajdonképpen nem is nagyon háborúzik az Iszlám Állammal, csak kerülgetik egymást. Ennek továbbfejlesztett változata, hogy titkos megállapodás van köztük. A vadabb – egyértelműen az összeesküvés-elméletek közé sorolható – verziót népszerűsítette legutóbb Jamal Alatrash Budapesten élő ellenzéki érzelmű szír vállalkozó Stumpf András  egykori valasz.hu-s  kollégának adott interjújában. Az interjú ettől még nagyon izgalmas, hiszen magyar nyelven ritkán olvashatunk arról, hogy látja egy Aszad-ellenes szunnita ellenzéki a konfliktust.

„Aszad átadta nekik a területeket. Az ISIS azokat a területeket foglalja el, amelyeket az Aszad ellen harcoló Szabad Szíriai Hadsereg elfoglalt. Aszaddal nem ütköznek” – vázolta Alatrash az elméletet.

Ez tényszerűen nem igaz. A háborúnak valóban volt egy olyan szakasza, amikor az Iszlám Állam és a szír rendszer között kevés érintkezési felület volt, 2013-14-ben. Az Iszlám Állam fokozatosan vonta uralma alá a keleti, sivatagos területeket, Aszad viszont az ország nyugati, sűrűn lakott részeiben háborúzott 2011 óta a különféle mérsékelt és egyáltalán nem mérsékelt felkelő csoportokkal, amelyek akkoriban – és részben még most is – sokkal jelentősebb erőt képviseltek, mint az Iszlám Állam.

2014-15-re azonban az Iszlám Állam terjeszkedése elérte azt a pontot, hogy több fronton közvetlen érintkezésbe jutott a rezsim által uralt területekkel, és nemsokára meg is indult a máig tartó, ádáz küzdelem. Többek között olyan lehangoló, tragikus epizódokkal, mint Palmüra elfoglalása idén május 21-én, amit terrorkampány és a világhírű romok felrobbantása követett. A római színház színpadán 25 elfogott kormánykatonát lőttek fejbe az iszlamisták által kiképzett tinédzser hóhérok. Ez a gaztett minden norma szerint háborús bűncselekmény volt, és teljesen jól dokumentált, hiszen az Iszlám Állam propagandavideót is kiadott róla. Ezen a linken megnézhető. Önmagában ez is elég az állítás cáfolatához, de bizonyítékok hegyeivel igazolható, hogy az Iszlám Állam és az Aszad-rendszer között háború van.

Ami igazán érdekes, hogy erről a háborúról a nemzetközi és a magyar sajtó sem számol be. A konfliktus legjelentősebb csatái is csak mínuszos hírek között szoktak elférni, pedig szó sincs arról, hogy a média egyébként ne érdeklődne intenzíven az Iszlám Állam elleni háború iránt. A kurdok – egyébként nagyon tiszteletreméltó – erőfeszítéseiről a sajtó mindig lelkiismeretesen beszámol. 2014-ben az egész világ izgult az ostrom alá vett Kobane kurd határvárosért. Idén tavasszal az iraki hadsereg amerikaiak által megtámogatott tikriti offenzívájáról született rengeteg cikk. Két héttel ezelőtt érthető örömmel számolt be mindenki arról, hogy Irakban a kurd-jezidi alakulatok visszafoglalták a jezidik egykor legnépesebb települését, Szindzsart. Ezt némi túlzással „az Iszlám Állam kettévágásaként” ünnepelték, és természetesen nagyon pozitív fejlemény volt.

De ettől még tény: legkeményebben az Iszlám Állam ellen a szír hadsereg, a Hezbollah, valamint az iráni és az iraki síita milíciák koalíciója küzd. Ők azok, akik évek óta elhúzódó szárazföldi háborúban állnak az iszlamistákkal, és akik folyamatosan rengeteg embert vesztenek el ebben a küzdelemben. Az orosz légitámadások kezdete óta intenzív légi támogatást kapnak, de korábban gyakorlatilag magukra hagyva harcoltak.

Szindzsar visszafoglalásánál jóval nagyobb győzelem volt az Aleppó mellett kuvejreszi légi támaszpont felszabadítása november 17-én. Amikor a szír hadsereg „Gepárd” alakulata hosszú küzdelem után megérkezett a bázishoz, 300 bajtársuk várta őket. Ők majd’ három évet töltöttek majdnem teljes elszigeteltségben a minden oldalról iszlamistákkal körülvett bázison. Utánpótlást légi úton szállítottak nekik, de a szinte biztos halál tudatában éltek éveken keresztül, és közben visszaverték az Iszlám Állam rendszeres támadásait. A kimentett katonák november 22-én érkeztek meg a tengerparti Tartuszba, ahol hősnek kijáró üdvözléssel fogadták őket, és újra találkozhattak a családtagjaikkal.

A felszabadított támaszpontról látványos videófelvétel is készült:

 

Az Iszlám Állam és az Aszad-rendszer jelenleg három fronton feszül egymásnak:

*Kuvejresz felmentése után az offenzíva folytatódott a támaszpont körüli falvak elfoglalásával. A szír hadsereg most Deir Hafer mezőváros határában áll, amely az Iszlám Állam egyik legjelentősebb bázisa.

*Szadad-Karjatajn: Palmüra elfoglalása után a szír hadsereg sorozatos vereségeket szenvedett Közép-Szíriában. Augusztus 5-én az Iszlám Állam elfoglalta a szír keresztények lakta, ősi Karjatajn városkát, és nem sokkal később felrobbantották az 1500 éves Mar Elian-kolostort. Erről is készült propagandavideó. Augusztus 8-án elesett a szomszédos Mahin, és nemsokára ostrom alá vették a következő keresztény várost, Szadadot. A cél a Damaszkuszt az északi országrésszel összekötő országút elvágása volt. Ezen a ponton azonban a hadiszerencse megfordult: Szadad megmenekült, november 23-án a szír hadsereg visszafoglalta Mahint, és jelenleg Karjatajn ostroma folyik. A szír hadsereg oldalán itt sok helyi keresztény milicista is harcol.

*Palmüra: Vlagyimir Putyin szíriai beavatkozásának leglátványosabb eredménye az elpusztított Palmüra visszafoglalása lehetne. A szír hadsereg újra megközelítette a várost, több hegycsúcsot ellenőriznek a környéken, de a döntő roham egyelőre nem indult meg.

A nyugati média ezekről az eseményekről valószínűleg azért hallgat szemérmesen, mert szír-síita koalíció egyik tagját sem illik szeretni. Akármi is róható azonban fel az Aszad-rendszernek, Iránnak vagy a Hezbollah-nak, attól még tény: ha a nyugatiak tényleg helyismerettel rendelkező szövetségeseket keresnének a terepen, rajtuk és a kurdokon kívül mást nem találnak, hiszen a „mérsékelt szír ellenzék” fantomja mára nyilvánvalóan szertefoszlott. És tény az is, hogy Szíriában közrend, normális viszonyok, akadozó, de mégiscsak létező közszolgáltatások csak azokon a területeken vannak, amelyeket a szír hadsereg és szövetségesei védenek a káosztól.

Valasz.hu – Zsuppán András

Címkék: , , ,






Back to Top ↑