Idleb, az újabb szíriai szellemváros
2015. 07. 14.
Idlebváros egyben a tartomány fővárosa, 59 km-re délnyugatra fekszik Aleppótól. Lakossága meghaladta a 170 ezret. Vallási megoszlás: szunnita muszlim (99%), keresztény (1%). 2011. március – az arab tavasz által kezdődött polgárháború kitörése óta – Szíria közel 23 milliós lakosságának 50%-a (11 millió) elmenekült, és a háború eddig 200 ezer halálos áldozatot követelt. A CSI a szíriai Idlebbe látogatott.
Az al-Kaida tagjának tartott al-Nuszra Front, a Szabad Szír Hadsereg(FSA) és a Dzsaish al-Fath harcosai 2015. március 28-án, szombaton foglalták el Idlíb jelentős részét. A kormányerők visszavonultak, miközben az iszlámisták ágyúval lőtték a várost. Idlíb tartomány korábban is a kormányellenes erők és az al-Nuszra Front ellenőrzése alatt állt, de a várost bevenniük nem sikerült.
Az USA megítélése szerint a Szabad Szír Hadsereg „mérsékelt iszlámistának” számít, ezért tisztjeit kiképzik, a harcosokat pedig fegyverrel látják el. Az ENSZ terrorszervezetnek minősíti az al-Nuszra Frontot.
Idleb keresztény templomait teljesen elpusztították
Stratégiai cél, hogy Törökország, Szaúd-Arábia és Katar egyetlen szunnita tömböt alkosson (Szunnisztán), amely Moszultól a Földközi-tengerig tart. Az új szuperhatalom így közvetlenül exportálhatná az iraki olajat.
Hajszál híján meghaltak
A keresztény Khalil (álnév) meséli: „Az 1300 keresztényből mára csak két idős ember (egy férfi és egy nő) maradt Idlebben. A háború előtt jól éltünk. Bár akkor sem voltunk sokan, de megbecsültek minket. Kereskedő vagyok, üzlettulajdonos. A keresztények többsége jó anyagi körülmények közt élt itt.
John Eibner beszélget Khalillal és feleségével.
A krízis a pénteki nagyima utáni tömegtüntetésen tört ki. Kezdetben ilyen jelszavakat skandált a tömeg: »Muzulmánok és keresztények a rendszer ellen.« Ám nemsokára ellenünk fordultak. Főleg a nőket zaklatták.”
„Én tanárnő vagyok – veti közbe Khalil felesége. – Rám szóltak, hogy ezután nem mehetek farmerban az iskolába, és hidzsábot (fátyol) kell viselnem. Én ezt nem akartam, ezért inkább átmentem egy másik iskolába.”
Ismét Khalil veszi át a szót: „Az első keresztényt, egy gazdag ékszerészt 2012. február 14-én gyilkolták meg fegyveresek. A hatóságokat és a rendőröket is megtámadták. A hadsereg 2012 márciusában bevonult Idlebbe. Ekkor ismét harcok bontakoztak ki, és sok lakos elmenekült a városból. Amikor az iszlámista lázadók 2015 márciusában bevették Idlíbet, már csak körülbelül 400 keresztény maradt. Kalapácsokkal és géppuskákkal fölfegyverkezve jártak házról-házra, és lyukat ütöttek a falba. Nekem két alkoholt árusító rokonomat ölték meg, és nem engedték eltemetni őket.
El akartunk menekülni a családommal és néhány ismerős kereszténnyel. De amikor a checkpointnál megtudták kik vagyunk, föltartóztattak és az emírhez kísértek egy nagy karddal. Biztos voltam benne, hogy megölnek. »Ti hitetlenek vagytok!« – mondta az emír. Szidta a vallásunkat és követelte, hogy térjünk át az iszlámra. Csak az mentett meg minket, hogy az egyik harcos fölismerte köztünk a volt professzorát. Visszavittek Idlíbbe, ahonnan másnap egy muzulmán menekített ki bennünket.”
A keresztények elveszítik a reményt
„Megnyugvásra semmi esély – mondja John Eibner összegezve szíriai látogatásának tapasztalatait. – A folytatódó harcok láttán mind több keresztény veszíti el a reményt, és el akarják hagyni Szíriát. A konfliktus kezdetén még sokkal optimistábbak voltak itt, mint Irakban. De most főleg a fiatalok esnek kétségbe. Mostanában sokan csatlakoznak a keresztény milíciákhoz azok, akik még itt maradnának, hogy leszámoljanak a felkelőkkel.”
Sára nővér és csapata különös figyelmet fordít a gyerekekre
A szíriai háború kezdettől vallási-kirekesztő jelleget öltött nem utolsó sorban azért, mert Bashar Al-Assad elnök is egy vallási kisebbség (alavita) tagja. A keresztényeket az alavitákkal együtt támadták, de a szunnita muzulmánok százezrei is a kormány kezén lévő területekre menekültek.
Nem az én iszlámom
A muzulmán Fatima (álnév) Aleppóból származik, de 2000 óta Idlíbben élt ápolónőként. Özvegy, fia Görögországba menekülés közben a tengerbe fúlt. Két lánya van. Fatima beszámolója:
„Ebben a konfliktusban mi egyik oldalra sem álltunk. Egyszerűen szírek maradtunk. A háború előtt nagyon szerettünk Idlebben élni. Az első tüntetők a környező falvakból érkeztek, és lefizették őket. Kezdetben békésen demonstráltak, de a lázadókat később fölfegyverezték, és lövöldözni, gyilkolni kezdtek. Később a szír hadseregre akarták kenni a bűneiket, aminek pedig akkor még nyoma sem volt a városban.
A fölkelők, akik 2015. márciusban támadták meg Idlebet, a világ összes országából jöttek ide. Fegyverrel mászkáló gyerekeket is láttam. A lázadóknak volt egy listájuk nevekkel, akiket meg kell ölni. Főleg olyanokat kerestek, akik szerintük a kormányt támogatták. Volt egy barátom, egy tanár. Az ő neve is rajta volt a halállistán. Megkeresték és egyszerűen lelőtték. Idleb lakosságának 90%-a elmenekült. A legtöbben Törökországba mentek.
Én is eljöttem az unokatestvéremmel, mert neki van autója. Az iszlámisták elfoglalták és kifosztották a házamat. Az volt a tervem, hogy eladom a házat és az árából beíratom a lányomat az orvosi egyetemre. De ez már a múlt. Aggódom keresztény szomszédaim miatt is, akiket évek óta ismerek. Én muzulmán vagyok, de a lázadók vallása nem az én iszlámom. Undorodom a szalafistáktól. Gyűlölöm őket és nem akarok az uralmuk alatt élni.”
Terror vagy együttműködés
Abu Mohammed al-Golani, az al-Nuszra Front vezetője 2015. május végén a közvéleményhez fordult. Azt ígérte, leállítja a Nyugat elleni terrortámadásokat, a keresztények kényszer iszlámizálását, és megtámadják az Iszlám Államot (ISIS), ha az USA támogatja az Assad kormány elleni harcukat. Az al-Nuszra vezetőjének zsarolási kísérlete tökéletesen egybevág szunnita pártfogói – Törökország, Szaúd-Arábia és Katar – szándékaival.
Orientalista.hu – CSI Magyarország
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
