Publicisztika

2015. 10. 28.

Mezsgye



Van egy mezsgye. Ez a mezsgye két szélsőség között húzódik. Az egyik az extrém, dekadens, obszcén, a másik a gondolkodást, tisztánlátást irtó, áhítatot hályogként használó ortodoxia, szellemi sivárság világa.

 E két szélsőség között létezik az ember a maga egyszerű érzéseivel, zene, művészet iránti fogékonyságával, érzéseivel, szerelmi örömével, bánatával, világlátásával. A két szélsőség pedig ebből a középútból téríti magához az embert, bemagyarázva azt, hogy ne csak érzékeny legyen a másságra, de azonosuljon vele, vagy azt, hogy amit Isten által biológiailag programozottan megél, az bűn.

Nagy az egyházak bűne. Ahelyett, hogy tisztánlátásra, középút követésére tanítanának, maguk is beálltak a szélsőségek oldalára. Ha ezt Mózes, Jézus, vagy Mohamed látná! A bölcs rabbi vicc kategória, Vatikán felemlítése társul a homo-szexualitással, pedofíliával, az iszlám szó hallatán pedig a fejlevágó barmok, terrorizmus ötlenek fel az átlagemberben. Csak egy bűn marad: az, amit Te, normális ember ott középen teszel.

Valaha azért jöttek létre hitek, hogy az emberek abban éljék meg igazságérzetüket, vezetve legyenek egy úton a világosság felé. Ez az út láttatta velük, hol lopják meg őket királyaik és hol esnek bűnbe ők maguk. Ma ezt az utat köd fedi. Ezt a ködöt pedig maguk az egyházak teremtik hiteltelenségükkel és az áhítattal, melyet éberség, tudatosság helyett a szemekre, agyakra bocsájtanak. Katarzis megvilágosodás helyett. Ma bűn észrevenni, hol lop meg királyod és hol esel bűnbe te magad.

A vallásos emberek mára már azt hiszik, hogy ők zsidók, keresztények, vagy muszlimok, de a valóságban nem azok. Egy szűk kis csoporttá váltak, elidegenedve attól a programtól, amit Isten belénk kódolt. Kivéve azok, akik csak erre a programra hallgatnak. Ez a „Fitra”. A kis csoportok pedig manipuláltan egymást cincálják. Ezt a cincálást hívjuk napi politikának.

Orientalista.hu – Mihálffy Balázs

Címkék: ,






Back to Top ↑