Megtörni látszik a hagyományosan jó török–német kapcsolat
2018. 10. 02.
Szakértő szerint Angela Merkel német kancellár és Recep Tayyip Erdogan török államfő közelmúltbéli tárgyalásukon nem azokat a pontokat keresték, amelyekben együtt tudnának működni – annak ellenére, hogy Németország és Törökország évtizedekre visszamenőleg jó kapcsolatot ápol egymással.
A török államfő háromnapos hivatalos látogatást tett Németországban. Az Angela Merkel német kancellárral folytatott megbeszélés után kiderült, számos dologban jelentősen eltérnek a két ország álláspontjai, amelyek az utóbbi években csak tovább erősödtek.
Recep Tayyip Erdogan látogatása nem volt feszültségmentes, számos tiltakozó megmozdulás kísérte németországi tartózkodását. Berlinben kilenc tüntetést jelentettek be, míg Kölnben, ahol a török államfő Európa legnagyobb dzsámiját avatta fel, szintén tüntettek.
Angela Merkel elsősorban a Törökországban bebörtönzött német állampolgárságú újságírók ügyéről, valamint a törökországi puccs utáni tisztogatásokról beszélt. A török elnök pedig olyan törökök kiadatását követelte, akiket az ankarai vezetés felelősnek tart a két évvel ezelőtti hatalomátvételi kísérletért.
Kritikus felek
A török államfő díszvacsorán is részt vett Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök meghívására. A programon az ankarai vezetés tevékenysége iránti kritika jeleként számos vezető német politikus nem vett részt, Angela Merkel sem.
Sok mindenben recseg-ropog Németország – jelentette ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. A szakértő szerint Németország megváltozott, a belpolitikai helyzet egyre inkább zavaros. Október 14-én tartják a bajor tartományi választásokat, ami számos téren változásokat hozhat a német politikában – hangsúlyozta a szakértő.
Reál- és ideológiapolitika
A török-német kapcsolatok rendkívül meghatározók – emelte ki a szakértő, és hozzátette: érdekes, hogy Erdogan kapcsán fanyalog Európa. Nógrádi György kifejtette, az oroszok és az amerikaiak álláspontja az, hogy Erdogáné a hatalom, vele kell tárgyalni.
Az amerikaiak és oroszok reálpolitikát folytatnak a török külpolitikai kapcsolataik terén – mondta Pócza István, a Századvég vezető elemzője a műsorban. Németország pedig egy ideológiavezérelt politika irányába mozdult.
Törés a jó kapcsolatban
Az, hogy a török–német tárgyalások során erős kijelentésekkel illették egymást a felek, azt mutatja, hogy „kilóg a lóláb” ebből a politikából. Az államfő és a kancellár nem azokat a pontokat kereste, amelyekben együtt tudnának működni, annak ellenére, hogy Németország és Törökország évtizedekre visszamenőleg jó kapcsolatot ápol egymással – mondta Pócza István.
Ez a jó kapcsolat megtört, látszik, hogy zavar van a külpolitikában – tette hozzá az elemző. Véleménye szerint az, hogy erős kijelentéseket dobáltak egymásnak, nem hoz előrelépést semmilyen téren.
Kölnben Európa egyik legnagyobb dzsámiját nyitotta meg a török elnök. 1250 ember fér el a 17 ezer négyzetméteres telken felépített mecsetben. A megnyitót Erdogan-párti és Erdogan-ellenes tüntetés is kísérte.
Nógrádi György a dzsámi felavatása kapcsán elmondta, az építéshez szükséges pénzt Törökország adta, és képzésükről is az ország gondoskodott. Németországban jelenleg nagy vita van arról, hogy a titkosszolgálat ebbe a dzsámiba folytasson-e lehallgatást vagy sem – fejtette ki a szakértő.
Németország a muszlim világnak kedvez?
Több politikustól is hallottuk már korábban, hogy az iszlám Németország része, ami vitát generált – hangzott el a műsorban. Ezt erősíti a dzsámi felavatása is. Nógrádi György ennek kapcsán elmondta, Merkel kijelentéseivel ellentétben nem sikerült integrációt végrehajtani Németországban.
A biztonságpolitikai szakértő szerint a Németországban élő törököket a német társadalom sokkal jobban befogadja, mint a most érkező bevándorlókat. A hivatalos német statisztikák szerint tíz évvel ezelőtt jellemző volt, hogy nagyobb számban kötöttek törökök és németek házasságot, manapság azonban nagyon lecsökkent ez a szám – emelte ki a szakértő. Hozzátette: Németországban párhuzamos társadalmak jöttek létre, ami hosszú távon veszélyes lehet.
Hirado.hu, Kossuth Rádió, MTI
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Lavrov: nem Zelenszkijjel kell tárgyalnunk a rendezésről →
