Washington támogatja a kirgiz elnöknek az alkotmányos rend helyreállítására irányuló erőfeszítéseit
2020. 10. 14.
Az Egyesült Államok támogatja Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnöknek az alkotmányos rend helyreállítására irányuló erőfeszítéseit – közölte kedden az amerikai nagykövetség Biskekben.
“Az Egyesült Államok támogatja Szooronbaj Dzsejenbekov elnök, a politikai vezetők, a civiltársadalom, illetve a tudósok és jogászok erőfeszítéseit, hogy az ország politikai élete visszatérhessen az alkotmányos mederbe” – olvasható a közleményben, amely szerint a kirgiz állampolgároknak és vezetőiknek folytatniuk kell a szervezett bűnözés és a korrupció politikára gyakorolt befolyása elleni harcot.
Az amerikai diplomáciai képviselet emellett hangsúlyozta, hogy a demokratikus fejlődés egyik legnagyobb kerékkötője a közép-ázsiai országban az, hogy a szervezett bűnözői csoportok megpróbálnak beavatkozni a politikába és a választásokba.
“Erről tanúskodik a szavazatvásárlás az október 4-i voksoláson, az erőszak és félelemkeltés október 9-én az Ala Too téren, illetve a rendbontások a parlament október 10-i ülésén” – olvasható tovább az amerikai nagykövetség állásfoglalásában.
Az Egyesült Államok emellett támogatásáról biztosította a kirgiz népet és felszólította Kirgizisztán szomszédjait, illetve a nemzetközi közösséget, hogy tartsa tiszteletben az ország szuverenitását.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök üdvözölte a helyzet fokozatos normalizálódását Kirgizisztánban. Kijelentette, hogy Dzsejenbekovot tartja a szomszédos ország legitim elnökének.
Kanat Iszajev, újonnan megválasztott kirgiz házelnök kedden a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott interjújában kijelentette, hogy nem szabad lemondania Szooronbaj Dzsejenbekov elnöknek az országban zajló társadalmi-politikai folyamatok közepette.
A kirgiz elnök egyébként kedden felszólította a parlamentet, hogy szavazzon újra Szadir Zsaparov kijelölt miniszterelnök személyéről. Dzsejenbekov szerint törvénybe ütköző módon választották meg Zsaparovot a parlament október 10-i rendkívüli ülésén, amely nem volt határozatképes.
Az államfői hivatal közölte, hogy a szóban forgó ülésen 51 képviselő volt jelen személyesen, és tíz képviselő meghatalmazás útján voksolt, ugyanakkor ilyen kérdésekben a 120 fős törvényhozás legalább 61 tagjának személyes jelenlétére van szükség.
Hírügynökségek megjegyzik, hogy az intézkedés lehet csak pusztán formalitás, amennyiben azonban a parlament nem erősíti meg Zsaparov személyét, az a válság további elmélyülését okozhatja.
A volt szovjet tagköztársaságban október 4-én választásokat tartottak, amelyeken az államfőhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba. Végül az eredményeket érvénytelenítették, miután a választáson induló 16 párt közül 11 is közölte, hogy nem ismeri el őket.
Ezt követően tömeges tüntetések kezdődtek a fővárosban, Biskekben és több vidéki nagyvárosban.
MTI
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Lavrov: nem Zelenszkijjel kell tárgyalnunk a rendezésről →
