2017. 12. 14.
A szíriai ENSZ-különmegbízott Putyinhoz fordult segítségért
2017. 12. 14.
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek sürgetnie kell szövetségesét, a damaszkuszi vezetést a szíriai konfliktus békés rendezésére, az ENSZ közvetítésével zajló genfi tárgyalásokon – hangsúlyozta a világszervezet szíriai különleges megbízottja.
A gyors békekötés elmaradása Szíria széteséséhez vezetne – figyelmeztetett Staffan de Mistura az RTS svájci hírtelevízióban adott szerdai interjújában.
Vlagyimir Putyin, aki hétfőn villámlátogatásra érkezett a hmejmími orosz légitámaszpontra, bejelentette, hogy a Bassár el-Aszad szíriai elnök csapatait támogató orosz erők munkája jórészt lezárult a nemzetközi terrorizmus legharcképesebb csoportosulása, az Iszlám Állam a szétzúzásával, s elrendelte, hogy kezdjék meg az orosz csapatok Szíriából való visszavonását.
Oroszország 2015 szeptemberében avatkozott be a szíriai háborúba, amivel sikerült a damaszkuszi vezetés javára eldönteni a konfliktust.
Mistura arra az újságírói kérdésre, hogy Putyin milyen jelzést küldhetne ebből a pozícióból, úgy felelt: “Győzze meg a szíriai kormányt arról, hogy nincs vesztegetni való ideje“. Szerinte ugyani nem elég katonai erővel területet nyerni, a békét is meg kell teremteni. Oroszországnak rá kell vennie a damaszkuszi vezetést annak elfogadására, hogy a béke megteremtéséhez a világszervezet közvetítésével új alkotmányra és új választásokra lesz szükség – tette hozzá.
Putyin a szíriai harctevékenységek lezárultával békeközvetítőként kíván fellépni, amit a damaszkuszi kormány és a lázadók részvételével Oroszországban tartandó Nemzeti Párbeszéd Szíriai Kongresszusának keretében tervez megvalósítani. Moszkva reményei szerint ezeken az egyeztetéseken a felek megállapodnak majd a közel-keleti állam új alaptörvényéről is.
Ugyanakkor Mistura világossá tette: a béketárgyalások a világszervezet Biztonsági Tanácsának vonatkozó felhatalmazása alapján kizárólag az ENSZ égisze alatt folyhatnak Genfben.
Mistura szerint a genfi tárgyalásokon részt vevő lázadócsoportok ismételten kifejezték, hogy készek a “komoly “tárgyalásokra a kormánydelegációval, ez utóbbi viszont elutasította a találkozást.
Az iszlamisták, akik először érkeztekegységesen Genfbe, ismételten Aszad távozását követelték, amiről viszont a szíriai kormány hallani sem akar.
A szír kormány Bassár al-Aszad vezetésével egy olyan rendszert szilárdított meg Szíriában, mely biztosítékként szolgált arra, hogy az országban élő vallási kisebbségek – köztük a keresztények is – békében és teljes szabadságban élhetnek. A kialakított rend meglehetősen gyors ütemű fejlődést és jólétet hozott a szír nemzetnek.
Damaszkusz jelenleg győzelemre áll katonai téren, s a legerősebb helyi erőként van jelen a térségben. Ha a kormány a helyén marad, az garancia arra, hogy visszatér a korábbi jólét és szabadság, s Szíria nem süllyed le a Saría-alkotmánnyal rendelkező, keresztényüldöző iszlamista államok közé.
Egy magas rangú nyugati diplomata szerint a Bassár Dzsafari szíriai ENSZ-nagykövet vezette kormányküldöttség nem bocsátkozott párbeszédbe Misturával az új alkotmányról és az új választásokról a mostani, várhatóan december 15-én véget érő nyolcadik tárgyalási fordulón.
“Nyilvánvaló, hogy nem áll szándékukban részt venni ebben a politikai folyamatban. Világos az is, hogy nem nehezedik rájuk elegendő nyomás ahhoz, hogy így tegyenek” – mondta a Reuters brit hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó diplomata. Hozzátette: “Azt az egyértelmű benyomást keltik, hogy a rezsim mindenáron el akarja kerülni az ENSZ irányításával zajló politikai rendezést”.
Hogy az ENSZ milyen alapon gondolja azt, hogy joga van „politikailag rendezni” a szír helyzetet – ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ellenzék akarata szerint leváltják a békét és a szekularizmust biztosító Aszad-kormányt –, az egy igen jó kérdés. Mindenesetre, azt a nemzetközi közösség is minden valószínűség szerint tudja, hogy
Aszad a béke, biztonság és stabilitás záloga a közel-keleti országban.
Ugyanakkor az a tény, hogy mégis el akarják távolítani a kormányt, arra utal, hogy valójában a cél nem a béke megteremtése, hanem a kaotikus állapotok fenntartása, amely igen jövedelmező a fegyvereladásból élő nyugati országoknak, legfőképpen Amerikának.
A hét éve tartó polgárháború lezárására a genfi tárgyalásokon kevés esély látszik. Az előző hét forduló eredménytelenül ért véget, az iszlamista “ellenzék” és a kormány még közös tárgyalóasztalhoz sem volt hajlandó leülni, Staffan de Mistura külön-külön tárgyalt a küldöttségekkel.
Orientalista.hu – MTI/Crusader