A kirgiz parlament feloldotta a biskeki rendkívüli állapotot

 kirgiz parlament feloldotta pénteken a fővárosban, Biskekben bevezetett rendkívüli állapotot. A törvényhozók egyhangúlag döntöttek arról, hogy érvénytelenítik a csütörtökön lemondott Szooronbaj Dzsejenbekov elnök rendeletét a rendkívüli állapot bevezetéséről.

Dzsejenbekov kétszer is kiadott ilyen értelmű rendeletet: először október 9-én, miután összetűzések robbantak ellenzéki csoportok között. Mivel a parlament nem tudott összeülni, hogy a törvényekkel összhangban három napon belül megerősítse az elnöki rendeletet, Dzsejenbekov október 12-én ismért kihirdette a rendkívüli állapotot a fővárosban.

Dzsejenbekov csütörtökön lemondott tisztségéről, de mivel Kanat Iszajev parlamenti elnök nem vállalta az államfői teendők ellátását, az elnöki jogkörök az alkotmánnyal összhangban átszálltak Szadir Zsaparov nemrég megválasztott miniszterelnökre.

A parlament pénteki ülésén felszólalva Dzsejenbekov azt hangoztatta, hogy “tiszta a lelkiismerete a nép előtt”, Iszajev pedig tiszteletre méltónak nevezte azt, hogy az elmúlt napok eseményei és lemondása után Dzsejenbekov nem menekült el az országból.

Zsaparov parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy békésen zajlott le a hatalomátadás, az előrehozott elnökválasztást legkésőbb január 10-ig megtartják. Azt javasolta a parlamentnek, hogy hétről öt százalékra csökkentse a parlamenti bejutási küszöböt a pártok számára.

A kirgiz nemzetbiztonsági tanács újonnan megválasztott vezetője, Kamcsibek Tasijev kijelentette, hogy az új biskeki vezetés nem fog politikai indíttatású leszámolással foglalkozni, s ez érvényes a többi között Almazbek Atambajev volt kirgiz elnökre is. “Nem lesz semmiféle politikai üldöztetés.

Minden embernek, minden politikusnak joga van arra, hogy eltérő véleményét, álláspontját kifejezze és érvényesítse a törvények szabta keretek között” – húzta alá Tasijev. Mint mondta, a korrupcióval vádolt Atambajev esetleges bűncselekményeit a törvények szerint fogják kivizsgálni.

Hozzátette: kivizsgálják az október 9-i incidenst is, amelynek során ismeretlenek rálőttek a volt elnök kocsijára Biskekben.

Ügyvivő elnöki minőségében Szadir Zsaparov kormányfő rendeletet adott ki a nap folyamán arról, hogy Dzsejenbekovot is megilleti a volt elnök státusa az ehhez kapcsolódó előjogokkal.

Ennek értelmében Dzsejenbekovnak élete végéig biztosítanak testőrséget, egészségügyi ellátást egy különklinikán, szolgálati járművet, lakhatást az Ala-Arcsa állami rezidencián, illetve csak a parlament által feloldható büntetőjogi mentességet.

Dzsejenbekov szóvivője útján közölte, hogy lemondását követően több időt kíván szentelni családjának és a közéleti tevékenységnek “a nép hasznára fordítva tapasztalatait”.

A kirgiz média pénteki híradásai szerint Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Zsaparov miniszterelnöki és államfői teendőket is ellátja. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Kirgizisztán parlamenti demokrácia, és meg kell őrizni a hatalmi hatáskörök szétválasztását.

Felszólította a kirgiz politikai erőket, hogy építő szellemű, kezdjenek mindenre kiterjedő párbeszédet a civil társadalom bevonásával, a kirgiz nép megalapozott követeléseit szem előtt tartva, egy új, szabad és igazságos parlamenti és elnökválasztás megtartása érdekében.

A volt szovjet tagköztársaság az október 4-én tartott parlamenti választás után káoszba sodródott. A választáson az államfőhöz közeli pártok kerültek be a törvényhozásba, a magas parlamenti küszöböt több kisebb ellenzéki párt nem tudta “megugrani”.

Tömeges tüntetések kezdődtek a fővárosban, Biskekben és más nagyvárosokban is, a tüntetők megszálltak kormányzati épületeket. Ezek hatására a központi választási bizottság érvénytelenítette a választási eredményeket.

MTI

Sharing is caring!

, , , , ,




Back to Top ↑