A magyar forint életben tartása
2023. 01. 02.
Amikor Orbán Viktor miniszterelnök áprilisi újraválasztása előtt, felső határt vezetett be az üzemanyagárakra, azzal december elején valójában a nagy kereslet és a szűkös kínálat miatti nyomásnak akart engedni. Orbán Viktor az Európai Uniót hibáztatja, amiért az orosz szankciók révén összeszorította az ellátást. De bárkit hibás is ezügyben, a magyar benzin azonnal 46%-kal drágább lett, és ennek következtében a forint 0.5%-ot veszített az euróval szemben, így az EUR/HUF devizapár 410.85-re helyezkedett.
Matolcsy György jegybankelnök, egy nappal az ársapka összeomlása előtt arra figyelmeztetett, hogy a gazdaság a válság szélén áll. Való igaz, a nemzet a bénító inflációval küzd, amely a harmadik legrosszabb helyzetben van az EU-ban, miközben küzd az Európai Bizottság által az égetően szükséges források felszabadítására vonatkozó kritériumok teljesítésével is.
November végén, az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az uniós államok feltételes jóváhagyást kapjanak a Covid helyreállítási intézkedéseire szánt pénzeszközökhöz. Egyértelmű volt azonban, hogy nem kötnek kompromisszumot azokkal a korrupcióellenes szabályokkal kapcsolatban, amelyeket Magyarországnak kell elfogadnia, mielőtt megkapja a 7.5 milliárd eurót. „Röviden összegezve: nem áramlik addig be pénz, amíg az alapvető nagy lépéseket megfelelően végre nem hajtják” – mondta Valdis Dombrovskis, a Bizottság alelnöke.
Decemberben a forint további 0.8%-ot veszített, így az évenkénti vesztesége 10%-ra nőtt. Figyelemmel arra, hogy mi releváns a forint devizakereskedés szempontjából, csatlakozzon hozzánk, hogy feltárja Magyarország jelenlegi kihívásait, és egy pillantást vethessen annak lehetséges jövőjére.
Helyén tartott kamatok
„Az emelkedő infláció és a növekvő kereskedelmi deficit nem valószínű, hogy enyhíti a forintra nehezedő nyomást a kockázatnegatív globális környezetben” – vélekedett Gargyán Eszter, a Citibank elemjőze október közepén. A jegybank ekkorra már egészen 13%-ra emelte az alapkamatot, de most azt mondták, hogy a likviditás csökkentésével áttérnek a monetáris feltételek szigorítására. A JP Morgan ezt tévedésnek tartotta, és további emelésekre volt szükség ahhoz, hogy megmentsék a valutát, amely az év során eddig 36%-ot süllyedt a dollárral szemben, és minden idők legalacsonyabb szintjén helyezkedett. Összehasonlításképpen: a cseh korona és a lengyel zloty sokkal jobban teljesített, annak ellenére, hogy azok kamata jóval alacsonyabb szinteken állt. Varga Mihály pénzügyminiszter nehezményezte, hogy „a dollár mindent szétzúz maga körül”.
A gyenge forint úgymond megbüntette a nemzet gazdaságát és szította az infláció lángját. Meglepő módon Varga Mihály októberben azt mondta, hogy az euró bevezetésével orvosolhatja a kérdést. Az élelmiszer – és energiaköltségek emelkedése szintén rontott az infláció helyzetén, így az alapvető élelmiszerek, mint például a sajt, a tojás és a kenyér ára csaknem megduplázódott a novembert megelőző tizenkét hónapban. Orbán Viktor miniszterelnök közbelépett abban a hónapban, és felvette a burgonyát és a tojást a korlátos árú élelmiszerek listájára, emellett nem elhanyagolható, hogy a fájdalmas szárazság is hozzájárult az élelmiszerárak legutóbbi megugrásához.
Feszültségek az EU-val
Az EU Orbán Viktorral szembeni kemény álláspontja a kormányfő hűséges párttagjait a bíróságokba, a médiahatóságba és a Legfőbb Ügyészségbe történő kinevezéseikkel kapcsolatos aggodalmaikra vezethető vissza. Eltelt egy tízéves időszak, amely alatt Orbán viktornak sikerült uniós forrásokat kiérdemelnie, miközben elkerülte, hogy beleszóljanak a belső politikai döntéshozatalába, de a türelem egyre csak fogyott. Orbán Viktor úgymond kiesett az EU kosarából, amiért szilárdan kitartott azon álláspontja mellett, hogy országát mentesíteni kell az orosz olajra vonatkozó embargó alól. Nyíltan bevezette az Unió által bírált orosz szankciókat is.
A miniszterelnök ezt követte decemberben azzal, hogy megvétózta az Ukrajna számára javasolt 18.9 milliárd dolláros alapcsomagot. „Magyarország a felelős azért, hogy nem tudtuk kimutatni pénzügyi szolidaritásunkat Ukrajnával” – jegyezte meg a német pénzügyminiszter. A vétóra válaszul az EU-tagok levették napirendjükről Magyarország Covid-helyreállítási csomagjának ügyét. Egyébként, az volt a tervük, hogy december 12-ig újraértékelik az ezzel kapcsolatos álláspontjukat.
Előretekintés
Raffaella Tenconi (Wood & Co.) szerint Magyarországnak 2023-ban le kell küzdenie a megrögzött infláció és recesszió ikerakadályát. Emiatt előfordulhat, hogy a rövid lejáratú kamatszintet 18%-on kell tartaniuk a jövő év közepéig – amely lehetségesen megvalósulható helyzet egy nagyon komoly figyelmeztetés a valutakereskedéssel foglalkozók számára.
A következő hónapok az európai gázárak csökkenését és a kereslet gyengülését hozhatják, ami megakadályozhatja a kereskedelmi deficit további bővülését – véli Gargyán Eszter, a Citibank elemzője. “De eltarthat egy ideig” – teszi hozzá, “amíg a strukturális egyensúly javulása, az uniós forrásokról szóló megállapodás és a likviditási intézkedések némi könnyítést adnak a valuta számára”. Még ha 2022-ben meg is születik a megállapodás, az uniós források várhatóan csak 2023-ban fognak befolyni. Így, ha Ön érdekelt a devizakereskedésben, rendkívül fontos, hogy figyelemmel kísérje a kormányzati politikával kapcsolatos friss híreket, amelyek mindkét irányban befolyásolhatják az árakat.
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Megkezdődött az orosz békefenntartók kivonása Hegyi-Karabahból →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
