Afganisztánban humanitárius katasztrófa fenyeget

Afganisztánban humanitárius katasztrófa fenyeget a koronavírus-járvány miatt – közölték európai afgán diaszpóra szervezetek, illetve helyi újságírók a Dán Menekültügyi Tanács (DRC) és a Párbeszéd és Együttműködés Bécsi Intézete szervezésében tartott online kerekasztalbeszélgetésen csütörtökön.

Afganisztánban eddig 15 750 fertőzöttet azonosítottak, ugyanakkor csak elenyésző számban végeznek koronavírus-teszteket. Az országban szinte összeomlott az egészségügyi ellátórendszer majdnem két évtized háborúskodást követően.

Sok helyen egész egyszerűen nincs elegendő orvosi személyzet és felszerelés a tesztek végrehajtására.
Oszman Sarifi, az AFP francia hírügynökség orvos végzettségű újságírója szerint Afganisztánban a koronavírus-járványt a kabuli kormány és a radikális iszlamista tálibok konfliktusa bonyolítja, amely – mint fogalmazott – eddig ugyan több életet követelt a vírusnál, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a fertőzöttek száma rohamosan nő.

Sarifi hangsúlyozta, a hivatalos adatokra nem lehet támaszkodni, mert a fertőzöttek valós száma jelentősen magasabb. Ráadásul a lakosság több mint fele a szegénységi küszöb alatt élő napszámos, akiknek kormányzati támogatások híján nincs más választásuk, mint munkába járni a karantén előírások dacára.

Mint mondta, a tudatosság nőtt a lakosság körében, már csak azért is, mert a közösségi média tele van gyászjelentésekkel. A kabuli vezetés pedig ismételten kijárási korlátozások bevezetését fontolgatja.

Sarifi szerint kiéleződött a helyzet, mert saját kutatásai szerint a kórházak orvosainak 60-70 százaléka elkapta a vírust, a Covid-19 betegeket kezelő két legnagyobb kabuli kórház pedig túlterhelt. “A kormány elveszítette ezt a küzdelmet, ami most számít, az a lakosság tudatossága és a nemzetközi szervezetek segítsége. Különben humanitárius katasztrófa tanúi leszünk” – hangoztatta.

Sarifi beszámolója szerint naponta átlagosan hat merénylettel legalább lecsökkent a terrorcselekmények száma, mivel a koronavírust a tálibok uralta területek megsínylették, sőt, a szélsőségesek vezetésének több tagja is megfertőződött.

Szuraja Pakzad heráti nőjogi aktivista arról beszélt, hogy Afganisztán az özvegyek országa. Sokan lányaikat gyerekházasságokba kényszerítik, mert nem tudják eltartani őket. A karantén alatt ráadásul a családon belüli erőszak mértéke helyenként megháromszorozódott.

Pakzad kifogásolta azt is, hogy a burjánzó korrupció miatt a kormányzati támogatások nem a megfelelő kezekbe jutnak el. Egyes civil kezdeményezések Európában ezért pénzt kezdtek gyűjteni, hogy szájmaszkokkal lássák el az afgán orvosokat.

“Két hónappal ezelőtt az afgán kormány nem biztosított védőfelszerelést az egészségügyi személyzetnek. Sokan ezért nem is mentek dolgozni” – mondta Rahat Muszlem a KEIHAN nevű alapítványtól.

Az olyan alacsony jövedelmű országok számára, mint Afganisztán, kulcsfontosságú szerepe van a diaszpórának az információkkal és egyéb javakkal való ellátásban – közölte Mingo Heiduk, a DRC szóvivője.

A fertőzésveszély és a munkahelye elvesztése miatt emellett sok afgán tért vissza hazájába Pakisztánból és Iránból, s ennek során nagy valószínűséggel a kórokozót is behurcolták – mondta Abdullah Mohammadi, a ki a DRC megbízásából felmérést végzett ebben a személyi körben.

MTI

 

Sharing is caring!

, , , ,




Back to Top ↑