Afganisztánban női főtanács alakul, nők százai az ellenzéki tálibokhoz fordultak jogaik védelmében
2020. 08. 13.
Női főtanács létrehozását jelentette be csütörtökön Asraf Gáni elnök Afganisztánban a radikális iszlamista tálib lázadókkal tervezett béketárgyalások előtt.
A 26 fős tanácsban politikusok és tisztségviselők mellett a civil társadalom képviselői, köztük nőjogi aktivisták és jogvédők vennének részt.
Időközben több száz nő követelte nyílt levélben az ellenzéki táliboktól, hogy tartsák tiszteletben jogaikat a béketárgyalásokon.
“Feleségként, anyaként, lányként és nővérként szörnyű szenvedéseket éltünk meg, kitettek minket a háború borzalmainak és kegyetlenségének”
– olvasható a Tolonews afgán televízió honlapján közzétett üzenetükben.
“Nem fogjuk engedni, hogy helyünket és hozzájárulásunkat Afganisztán újjáépítéséhez semmissé tegyék, vagy visszájára fordítsák” – olvasható tovább a különböző nemzedékekhez tartozó, csaknem 400 nő által aláírt dokumentumban.
Asraf Gáni államfő vezetésével vasárnap a loja dzsirga (az öregek hagyományos nagytanácsa) elhárította a béketárgyalások egyik utolsó akadályát, szabadon engedve mintegy 400 tálib foglyot, és ezzel eleget téve a tárgyalásokat előkészítő dohai megállapodásnak.
Az Egyesült Államok és a tálib felkelők között februárban kötött dohai megállapodás – amely a nemzetközi csapatok afganisztáni kivonását irányozza elő biztonsági garanciákért cserébe – azt is előírja, hogy a kabuli kormánynak mintegy ötezer tálib foglyot kell szabadon engednie, hogy megkezdődhessenek a béketárgyalások a lázadók és a kabinet között.
A tálibok az afgán biztonsági erők ezer tagjának elengedését ígérték cserébe.
A szélsőséges tálibok egykori – az iszlám jogrenden alapuló – kormányzása alatt a nők ki voltak zárva a közösségi életből. A lányok nem járhattak iskolába, a nők pedig nem dolgozhattak.
Az Egyesült Államok katonai beavatkozását és ezzel az iszlamisták rezsimjének összeomlását követően a nők helyzete jelentősen javult.
A tálibok tavaly közölték, hogy hajlandóak tiszteletben tartani a nők jogait az iszlám előírásainak megfelelően, ideértve a képzéshez és a munkához való jogaikat is. A nők ennek ellenére attól tartanak, hogy a béketárgyalásokon csorbát szenvedhetnek a jogaik.
MTI