2024. 01. 12.
Csalódott a palesztin nagykövetség Szijjártó kijelentései miatt
2024. 01. 12.
Palesztina állam nagykövetsége megdöbbenéssel és csalódottsággal fogadta a magyar külügyminiszter kijelentéseit – közölte nyilatkozatában az arab ország magyar nagykövetsége.
A budapesti nagykövetség nyilatkozata szerint a magyar külügyminiszter nem tett említést több tízezer palesztin sebesültről és több mint 23 ezer palesztinról, akiket az izraeli terror gépezet megölt, és több ezret hagyott eltűntként, főként nőket és gyerekeket.
A miniszter kizárólag az izraeli nézőpontról beszélt, figyelmen kívül hagyva a palesztin oldal létezését. Az önvédelemhez való jogról is szó esett a nyilatkozatban, amelyet egyenlőtlenül biztosítottak és tagadtak meg az érintett feleknek. A megszálló államoknak nincs joguk az önvédelemre egy megszállt földdel szemben, figyelmen kívül hagyva az önvédelem minden elismert nemzetközi alapelvét; a szükségességet, az arányosságot és az egyidejűséget.
Ezek a kifejezések egyértelműen nem illenek a megszálló hatalom tetteihez; a megfelelőbb kifejezések az agresszió, a háborús bűnök és a mészárlások lennének.
A “terrorizmus” ismételt hangsúlyozása megkérdőjelezhető, különösen, ha figyelembe vesszük számos izraeli narratíva megkérdőjelezhető jellegét. Mindazonáltal szolgálhat-e ez igazolásul arra, hogy otthonokat romboljanak le, vallási helyeket, iskolákat és kórházakat bombázzanak, járműveket és mentőautókat vegyenek célba, és a vízhez, élelemhez és gyógyszerekhez való hozzáférés korlátozásával kollektív büntetést hajtsanak végre kétmillió emberen? Igazolja-e ez a megszálló hadsereg és a telepes csoportok terrorizmusát Ciszjordániában és Jeruzsálemben? Igazolja-e az “emberi pajzs” állítás a gázai lakosság több mint 1%-ának halálát az izraeli önjelölt “világ legfejlettebb hadigépezete” által?
Ha az izraeli apartheid állam, amely a demokrácia és a hadsereg erkölcsének fenntartását hirdeti, képes ilyen katonai hatalomra, akkor vagy képtelen különbséget tenni katonai és polgári célpontok között, vagy szándékosan gyilkol minden élőlényt az ostromlott Gázai övezetben.
Ahhoz, hogy mindkét esetben igazságot szolgáltassunk az áldozatoknak – akik többek mint csak nevek és számok -, teljes körű vizsgálatra van szükség. Ezeknek az áldozatoknak is vannak neveik, álmaik, emlékeik, szerelmeik, családjaik és barátaik. A fő kérdés továbbra is fennáll: A jogállamiságot fenntartó és a nemzetközi rend által vezérelt államok korában hol lehet igazságot keresni? Nem a bíróságon? Ezért nem kellene-e a Nemzetközi Bíróság munkájának bármilyen akadályozását a joghatóság megsértésének és az igazságszolgáltatási folyamatok politizálásának tekinteni? Ahogy a palesztinok az évek során békés eszközökkel keresték nemzeti törekvéseiket, az izraeli kormányok következetesen és nyíltan elutasították azokat.
A nemzetközi fórumokon keresztül tett kísérletek a vétóhatalmak ellenállásába ütköztek, és most még az igazságszolgáltatási szervekhez való folyamodás is megkérdőjeleződik. Vajon a palesztinoknak el kell-e tűrniük a megszállást, az erőforrások elrablását és a gyermekgyilkosságokat anélkül, hogy harcolnának az igazságszolgáltatásért? Vajon csendben kell-e elfogadniuk a halált, hogy ne zavarják a megszállókat és az őket támogató szuperhatalmakat?
Magyarország és Palesztina között előkelő kapcsolatok alakultak ki. Mindkét nemzet megosztja egymással az időnként fájdalmas megszállási tapasztalatokat, valamint a szuverén és független döntésekkel és a különböző területeken elért sikerekkel kapcsolatos örömteli élményeket.
Palesztin Állam Nagykövetsége pozitívan várja Magyarország támogatását a Dél-Afrikai kezdeményezéshez, valamint minden más olyan törekvéshez, amely az áldozatoknak igazságot és az igazságos békét kívánja megteremteni. A béke az egyetlen módja annak, hogy véget vessenek az instabilitásnak, amely csak úgy oldható meg, ha a palesztin nép igazságot kap és megvalósítja törvényes jogát egy független államhoz, amelynek fővárosa Jeruzsálem – áll a budapesti nagykövetség nyilakozatában.
Orientalista.hu