Az arab országok közti konfliktus nem hat ki az olajárra
2017. 06. 06.
Megfigyelők szerint a diplomáciai kapcsolat megszakítása Katarral nem olyan fontos geopolitikai kockázat, aminek a hatása beépülne az olajárba. Más lenne a helyzet persze, ha a vezető OPEC-országok, így Szaúd-Arábia, Irán vagy például Irak között romlana meg jelentősebben a kapcsolat.
Az OPEC-tag Katar olajtermelési kapacitása napi mintegy 600 ezer hordó, az egyik legkisebb az OPEC-tagországok között. Katar ugyanakkor a cseppfolyósított földgáz (LNG) legnagyobb szállítója a világon.
Elemzők szerint rövid időre az a félelem drágította a kőolajat a hétfői kereskedés korai szakaszában, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszakítása Katarral hatással lehet az OPEC és a szervezeten kívüli olajexportáló országoknak arra az erőfeszítésére, hogy a termelés visszafogásával késztessék emelkedésre a kőolaj árát.
A piac azonban gyorsan korrigált, mégpedig azért, mert Katar befolyása a globális olajkínálat alakítására csekély, ugyanakkor az Egyesült Államok termelése folyamatosan nő, ami árcsökkentő tényező. Washington nem csatlakozott az olajtermelés visszafogását szorgalmazó országok csoportjához.
Elsősorban a kőolaj árának fokozatos emelkedése miatt az Egyesült Államok olajtermelése a múlt év közepe óta több mint 10 százalékkal, napi 9,34 millió hordóra nőtt, ezzel megközelítette a világ legnagyobb olajtermelőit, Oroszországot és Szaúd-Arábiát.
Szakértők attól tartanak, hogy teljesen feleslegessé válhat az OPEC és a NON-OPEC országok termeléscsökkentési próbálkozása, ha az Egyesült Államok eközben növeli a termelését. Elemzők szerint ezt a borúlátást tükrözi a kőolaj árcsökkenése hétfő kora délutánig a pénteki záróértékhez képest.
Orientalista.hu – Zenobia (MTI nyomán)
Az amerikai elnök túlzásnak nevezte az izraeli hadsereg gázai műveleteit →
Rijad: a szaúdi-izraeli kapcsolatok normalizálása a palesztin állam megteremtésétől függ →
Hatalmas kincsek rejtőznek a szaúdiak talpa alatt →
