Az iszlámon belül is vitatott kérdés az arc teljes elfedése
2018. 08. 13.
Dániában augusztus 1-jével életbe lépett a burkatörvény, ami kivételt tesz arra az esetre, amikor valaki „felismerhető célból” visel az arcát elfedő ruhadarabot, ilyen például hideg időben a símaszk, vagy a motorozáshoz előírt bukósisak. Az ellenzők szerint a törvény negatívan érinti azokat a muzulmán nőket, akik maguktól szeretnének nikábot vagy burkát viselni, és sérti a vallási önkifejezéshez fűződő jogukat.
Dániában első alkalommal ezer korona (43 ezer forint) megfizetésével büntethető az, aki megsérti a törvényt, és a többszöri szabálysértők akár 10 ezer koronás (430 ezer forint) pénzbírsággal vagy hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők.
A dán tilalom ellen a leghangosabban az Amnesty International tiltakozott emberi jogokra hivatkozva. A közelmúltban pedig az úgynevezett Nyílt Társadalom Igazságügyi Kezdeményezés jelentetett meg kritikát. Egy másik jogvédő szervezet a muszlim asszonyok elleni diszkriminációról beszél – hangzott el a Kossuth Rádióban. A kérdés az, hogy vajon az integráció megvalósítható-e a jól látható öltözködésbeli különállással.
Incze Nikoletta, a Politikai Iszlám Tanulmányok Központjának vezető kutatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta: a burka, a nikáb és a hidzsáb viselése nem vallási kérdés. A politikai iszlám fogalmában tisztázása fontos. A kutató elmondta: minden olyan dolog politikainak számít az iszlám alapművei szerint, ami a nem muszlimok életére közvetlenül vagy közvetve kihat.
A nem muszlimokkal való bánásmód
Fontos tudni, hogy az iszlám alapműveinek több mint ötven százaléka nem azzal foglalkozik, hogyan miként kerülhetünk a mennyországba, vagy hogy kerülhetjük el a poklot, hanem azzal, hogy miként kell bánni azokkal, akik nem muszlimok.
Incze Nikoletta szerint érdekes kérdés, hogy az arc eltakarása a muszlim nők esetében miként érinti a nem muszlimokat. A kérdés megválaszolásához vissza kell menni a hetedik századi Arábiába, és meg kell vizsgálni, hogy Mohamed élete során milyen tanításokat hallhattunk arról, miért kell elfedni a nők arcát.
Erkölcstelen a nem „fátyolozott” nő
Abban az időszakban a rabszolga nők és szexrabszolgák tartása bevett dolog volt. Az erkölcsös muszlim asszonyok és a rabszolgák megkülönböztetési módja pedig a muszlim asszonyok úgynevezett lefátyolozása volt. Az arc teljes eltakarása azonban az iszlámon belül is vitatott kérdés – jelentette ki a szakértő.
Tehát az értelmezésükben, aki nem visel fejkendőt, az erkölcstelen, és vele bármi megtehető. Az iszlám alapművei rámutatnak arra, hogy a nem muszlimokkal nem az emberi jogoknak megfelelően lehet és szabad bánni – fogalmazott a szakember.
Az iszlám politikai ideológiai aspektusa?
Incze Nikoletta az új dán törvény kapcsán elmondta, ha a jogi részét nézzük, akkor ez egy politikai tettnek tekinthető, ami ellen – véleménye szerint –politikai szinten lehet fellépni. Kérdéses, hogy ez miként hat ki a nem muszlimok életére. Akadályozza a kommunikációt, hiszen a mi társadalmunk az egyenlőség értékrendjén alapszik, amibe beletartozik az, hogy egyenlően bánunk egymással, egymás szemébe tudunk nézni, és képesek vagyunk a kommunikálásra – véli a szakértő.
Hozzátette: a burka és nikáb viselésének kérdése eltereli a figyelmet arról, hogy valójában egy politikai ideológiai aspektusával állunk szemben az iszlámnak.
Különös ellenállók
Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint az új dán törvény intézkedései főként a rendőrjárőrökre hárulnak. Amennyiben egy nő a teljes testét elfedő ruházatban jelenik meg, a rendőröknek igazoltatniuk kell őt. Amennyiben nem Szaúd-Arábiából érkező turistákról van szó, hanem Dániában regisztrált menekültekről, vagy második, harmadik generációs dán állampolgárokról, akkor azonnali helyszíni bírság kiszabása is szóba jöhet.
A szakértő ugyanakkor elmondta, egy különleges ellenállás is létrejött a szaúdiak részéről. Tehetős férfiak ugyanis jelentkeztek, hogy kifizetik a kiszabott bírságokat, a nők nyugodtan hordják a teljes testet elfedő ruházatot.
A biztonságpolitikai szakértő szerint azért tartogat ez biztonsági kockázatot, mert így egy-egy terrortámadás esetén az arcfelismerő rendszerek nem állják meg a helyüket. Spöttle szerint Afganisztánban történt már olyan támadás, amelyben egy nőnek öltözött férfi követett el merényletet. Bár Európában még nem történt ilyen, a teljes testet és arcot is elfedő ruházat viselése kockázatos lehet – tette hozzá.
Hirado.hu
Ramadan alatt is folytatja Izrael a palesztinok mészárlását →
Megkezdődik a ramadán az iszlám országokban →
Csalódott a palesztin nagykövetség Szijjártó kijelentései miatt →
