Fokozódik a NATO csapatok összevonása Kelet-Európában
2022. 01. 27.
Hat amerikai F-15E Strike Eagle vadászgép szállt le szerdán egy észtországi légitámaszponton, a gépek a jövő hét végéig a Baltikumban maradnak.
A NATO hétfőn közölte, hogy készenlétbe helyezi erőit, és több hadihajóval és harci repülőgéppel megerősíti kelet-európai jelenlétét.
A műveletet Oroszország az ukrán határ közelében történt orosz csapatösszevonás miatti nyugati “hisztériának” nevezett. A hétfői közlemény nem említette vadászgépek Észtországba vezénylését.
A hat F-15-ös gép a baltikumi légi rendészet keretében teljesít szolgálatot – közölte a NATO Szövetséges Légierő Parancsnoksága. A baltikumi légi rendészet feladatait december óta a belga légierő F-16-os gépei látják el.
A három egykori szovjetköztársaság – jelenleg NATO- és EU-tag – Észtország, Lettország és Litvánia nem állított hadrendbe vadászgépeket, így 2004 óta légvédelmüket a többi tagállam felváltva biztosítja. A misszióban részt vevő gépek bázisa az észtországi semari és a litvániai siauliai légitámaszpont.
A NATO korábban közölte, hogy Dánia négy F-16 vadászgépet vezényel csütörtökön a litvániai Siauliainál működő légitámaszpontra.
A harci gépek a baltikumi légi rendészet feladatain túl részt vesznek az Astute Protector kódnevű hadgyakorlaton is – közölte a szövetséges parancsnokság.
Románia kész további NATO-csapatokat befogadni az ukrán válság kapcsán
Románia a NATO védelmi és elrettentő képességének magas szinten tartását szorgalmazza, és kész további szövetséges csapatokat befogadni az ukrán válság kapcsán – hangsúlyozta Klaus Iohannis államfő a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdai ülését követően.
Iohannis leszögezte: a feszültség csökkentésében a párbeszédnek kell elsődleges szerepet játszania, de arra az eshetőségre is fel készülni, hogy Oroszország katonai erőt alkalmaz Ukrajna ellen.
Románia biztonsága megerősítése érdekében konkrét tárgyalásokat folytat az amerikai és szövetséges katonai jelenlét növeléséről, intézményei pedig felkészülnek esetleges menekülthullámra, illetve azoknak a negatív következményeknek a kezelésére, amelyek a gazdaságot, energiaellátást, vagy pénzügyi szektort érhetik – ismertette a CSAT döntéseit az államfő.
Párizs kész katonákkal és haditechnikával erősíteni Románia biztonságát
Franciaország sosem hagyja cserben szövetségeseit és barátait, katonákkal és haditechnikával is kész hozzájárulni Románia biztonságának növeléséhez – hangoztatta Florence Parly francia védelmi miniszter csütörtökön Bukarestben, miután találkozott román kollégájával, Vasile Dincuval.
Közös sajtóértekezletükön úgy értékelte: “aggasztó” a helyzet a NATO kelet-európai térségében, és a románoknak joguk van erősíteniük biztonságukat, tekintettel az ukrajnai feszültségekre. Stratégiai partnerként Franciaország támogatást akar nyújtani ehhez, és miként Emmanuel Macron francia elnök múlt héten bejelentette, kész további “előretolt megerősített jelenlét” típusú NATO-missziók keretében szerepet vállalni európai szövetségesei, konkrétan Románia biztonságának erősítésében, amennyiben a NATO ilyen missziók megszervezéséről dönt – magyarázta a francia védelmi miniszter.
A konkrét segítség módozatainak megtervezése érdekében csütörtökön a francia védelmi minisztérium egy szakértői küldöttsége érkezik terepszemlére Romániába. Parly felidézte, hogy a francia légierő és haditengerészet korábban is rendszeresen részt vett a romániai hadgyakorlatokon. Franciaország 2008 óta stratégiai partneri kapcsolatot ápol Romániával, de együttműködésük és barátságuk története sokkal régebbi keletű, Henri Berthelot tábornok például már egy évszázaddal ezelőtt meghatározó szerepet játszott a román hadsereg korszerűsítésében – emlékeztetett a francia miniszter.
Parly jelezte: a francia védelmi ipar most is kész segítséget nyújtani ahhoz, hogy a román hadsereg modernizálásában egy újabb korszak kezdődjék, különösen ami a román haditengerészet által beszerzendő korvetteket illeti. A francia védelmi miniszter ugyanakkor üdvözölte azt a bukaresti döntést, amely szerint Románia ötven katonát küld a mali hadsereget támogató Takuba-misszióba.
A bukaresti sajtóértekezleten Dincu is megerősítette a román fél készségét, hogy mielőbb megkössék a szerződést a francia hadihajók beszerzéséről, amit egyrészt a geostratégiai helyzet is “sürget”, de a két ország közti partnerség elmélyítése is fontos szempont. A román védelmi miniszter üdvözölte Joe Biden amerikai, illetve Emmanuel Macron francia elnök múlt heti bejelentéseit, miszerint – az euroatlanti szolidaritás jegyében – készek növelni a NATO védelmi és elrettentő erejét a Fekete-tenger térségében. Bukarest azt is nagyra értékeli, hogy szövetségesei egyhangúlag elutasították a (NATO-csapatok kelet-európai kivonását sürgető) moszkvai követelést.
Romániában 2016-ben írt először a sajtó arról, hogy a védelmi tárca megnövelt költségvetésének jelentős részét a hadiflotta korszerűsítésére fordítják. Az akkori bejelentés még arról szólt, hogy Bukarest a holland Damen csoporttól vásárolt volna négy, Romániában – a galaci hajógyárban – legyártandó korvettet 1,6 milliárd euróért. Később új közbeszerzési eljárást írtak ki a négy új multifunkcionális hadihajó beszerzésére, amelyet a francia Naval Group és a Konstancai Hajógyár által létrehozott társulás nyert meg 1,2 milliárd eurós ajánlatával, de az óvások miatt a szerződést azóta sem írták alá.
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
Lavrov: nem Zelenszkijjel kell tárgyalnunk a rendezésről →
Nagy-Britannia tízezer drónt ad Ukrajnának →
