Jagland: Politikai reformok kellenek Törökországban
2018. 02. 16.
Politikai és igazságszolgáltatási reformok szükségességéről igyekszik meggyőzni a török vezetést Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára csütörtökön kezdődött kétnapos ankarai munkalátogatása során médiaértesülések szerint.
A német Deutsche Welle (DW) török nyelvű kiadása internetes oldalán arról számolt be, hogy a norvég politikus tárgyalásainak legfőbb témái a demokrácia, az emberi jogok, a sajtó- és szólásszabadság, valamint a jogállamiság ügye, továbbá a török terrorellenes törvény igazítása az európai jogi normákhoz.
Jagland csütörtökön először az európai uniós ügyekért felelős török miniszterrel, Ömer Celikkel találkozott. Később Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter, majd Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig fogadta őt Az Erdogannal folytatott egyeztetés 70 percen át tartott és nem volt sajtónyilvános.
A főtitkár látogatása alatt találkozik még Abdulhamit Gül igazságügyi miniszterrel, Ismail Kahraman házelnökkel, Zühtü Arslannal, a török alkotmánybíróság elnökével, továbbá ellenzéki pártok képviselőivel is.
Az Evrensel török ellenzéki napilap csütörtökön úgy értesült, hogy Jagland pénteken a török alkotmánybíróság épületében tart beszédet.
Jagland harmadik alkalommal jár Törökországban a puccskísérlet óta, 2016. augusztus elején a vezető európai politikusok közül elsőként látogatott Ankarába az incidenst követően.
Törökország szinte a kezdetektől, 1949 augusztusa óta tagja az Európa Tanácsnak.
Az Európai Parlament (EP) múlt csütörtökön Törökországot bíráló állásfoglalást fogadott el, amely szerint a török hatóságok ürügyként használják fel a másfél évvel ezelőtti puccskísérletet az ellenzék ellehetetlenítésére, illetve a független sajtó és a civil társadalom korlátozására.
A nagy többséggel megszavazott dokumentumban a képviselők súlyos aggodalmukat fejezték ki a jogállamiság törökországi helyzetének folyamatos romlása, az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbulása miatt, továbbá azok mielőbbi szabadon bocsátását sürgette, akiket jogszerű munkájuk végzéséért, a szabad véleménynyilvánítás és egyesülés jogának gyakorlásáért tartanak fogva.
Az EP elismerte, hogy a terroristák továbbra is közvetlen fenyegetést jelentenek Törökországra, de kiemelték, „a terrorizmus elleni harcot célzó, tág meghatározásokon alapuló jogszabályokat nem szabad a véleménynyilvánítási szabadság korlátozására felhasználni”.
A törökországi hatalomátvételi kísérlet után átfogó tisztogatás kezdődött a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban. Legalább 40 ezer embert bebörtönöztek, 130 ezret elbocsátottak vagy felfüggesztettek az állásából.
Orientalista.hu – MTI, Magyar Idők
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Lavrov: nem Zelenszkijjel kell tárgyalnunk a rendezésről →
