Nyitottabb kapcsolatra van szükség az uniós–török viszonyban
2019. 09. 13.
„Recseg-ropog az uniós–török megállapodás” – ez derült ki a Századvég elemzéséből, melynek alapja a V4NA hírügynökség által készített közelmúltbeli jelentés, mely szerint migránsok Európára zúdításával fenyeget Törökország. A török belügyminiszter, Süleyman Soylu a napokban ugyanis azt hangoztatta, hogy a történelem legnagyobb migrációs hulláma előtt állunk.
Ankara szerint Brüsszel nem tartotta be a 2016. június 1-jén megkötött egyezményben foglaltakat, azaz, hogy az Európai Unió hatmilliárd eurót és vízummentességet kínál az Ázsia felől fenyegető migrációs hullám feltartóztatásáért cserébe Törökországnak. Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton ismét azzal fenyegetett, hogy megnyitja az utat a szíriai menekültek előtt Európa felé.
Az elemzés alapvetően két nézőpont szerint készült el – közölte Palóc André, a Századvég elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Az egyik, hogy átfogó képet nyújtson Törökország és az Európai Unió viszonyáról, különösen a migráció kérdésében, a másik pedig, hogy megoldásokat vázoljon fel a kérdés kezelésére. Elmondta, az egyik legfontosabb állítás, hogy körülbelül három és fél millió menekült tartózkodik Törökországban, amely nehéz kihívás elé állítja az országot anyagi, biztonsági és egészségügyi szempontból is. Szerinte a török fél saját álláspontjából fakadóan teljesen jogosan kér olyan feltételeket, mint például az anyagi támogatás vagy bármilyen más ellenszolgáltatás.
Jelentős biztonsági kockázat
Ugyanakkor az Európai Unió részéről is jogos felvetés, hogy a három és fél millió menekült jelentős biztonsági kockázatot jelent, és nem szeretné, ha Törökország átengedné ezeket a menekülteket a határain
Az elemzés utalt arra, hogy a megoldási javaslatok között három irány felé lehet elindulni. Az első lehetőség, hogy az Európai Unió megerősíti a külső határait, és egy okosabb és határozottabb határvédelmi politikát dolgoz ki. A második, hogy egy új uniós–török paktumot hoznak létre a felek, amely minden résztvevőnek sokkal inkább elfogadható, és feloldja a jelenlegi feszültséget.
Palóc André szerint a harmadik megoldás az lenne, ha a kérdést az új Európai Bizottság kezébe adnák. Itt elsősorban a vízumszabályozás kérdését kellene továbbgondolni, de ehhez az is szükséges, hogy az Európai Unió és Törökország is sokkal nyitottabb legyen.
A balkáni útvonalon megjelenő migránsok száma valóban csökkent 2016 márciusát követően, tehát a paktumban foglaltak bizonyos szempontból megfeleltek az elvárásoknak – közölte Kövecsi-Oláh Péter, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
Kevesebb bevándorló érte el az unió határait
Mint mondta, lényegesen kevesebb bevándorló érte el az EU határait, de ez leginkább az unió szemszögéből fontos. A megállapodás ugyanakkor Törökország szempontjából is jelentős, már csak azért is, mert az EU tagállamai külön-külön is fontos szerepet játszanak a török külpolitikában, és gazdasági téren is. Hangsúlyozta, Törökország jelenleg instabil geopolitikai helyzetben van, így nem érdeke kiélezni kapcsolatait az EU-val.
Fontos kiemelni a gazdasági kérdések jelentőségét Brüsszel és Ankara között és azt is, hogy a törökökkel folytatott kereskedelem az európai országok oldalára pozitívan alakult az elmúlt években.
Palóc André arról is beszélt, hogy nemcsak a gazdasági, de a katonai kapcsolatokat is figyelembe kell venni, hiszen az EU legtöbb országa és Törökország is egy katonai szövetség, a NATO tagja. Kiemelte, a katonai szövetségi rendszer is fontos kapcsolódási pont, ezért nehezen elképzelhető, hogy a két fél között feszültség legyen.
Kisebb csoportokban engedhetik át a migránsokat
Az új Európai Bizottságnak kezelni kell a török fél „kitörési kísérleteit” és megakadályozni az ázsiai kapu megnyitását, amely valóban minden idők legnagyobb migrációs hullámát generálná az Európai Unió irányába. Ehhez azonban az is kell, hogy az EU tiszteletben tartsa a jelenleg érvényben lévő megállapodást, avagy olyan módosítást javasoljon, amely betartható Brüsszel számára.
A gyakorlatban sokkal jobban elképzelhető az a felállás, hogy ahelyett, hogy nyíltan átengednének nagy számban menekülteket, inkább kisebb csoportokban, akár „figyelmetlenségre” hivatkozva engednének át bevándorlókat – mondta Palóc André.
Hirado.hu, MTI
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
Nagy-Britannia tízezer drónt ad Ukrajnának →
