Raiszi: Irán ballisztikus rakétaprogramja nem képezheti alku tárgyát
2021. 06. 21.
Az iráni ballisztikus rakétaprogram nem képezheti alku tárgyát – jelentette ki hétfőn Ebrahim Raiszi, a síita állam újonnan megválasztott elnöke Teheránban tartott első sajtókonferenciáján, amelyen kitért egyebek közt az Egyesült Államokra és Szaúd-Arábiára is.
Raiszi kiemelte: a rakétaprogramról nem hajlandó tárgyalni Joe Biden amerikai elnökkel sem.
“Az Egyesült Államoknak kötelessége feloldani minden, önkényesen kiszabott szankciót Irán ellen” – jelentette ki.
Leszögezte azt is, hogy bíróként mindig is szem előtt tartotta az emberi jogokat, és hozzátette: jutalmat érdemelne azért, mert védte az emberek jogait és biztonságát.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma 2019 végén sújtotta szankciókkal Raiszit, akit több ezer – egyes emberi jogi szervezetek szerint több tízezer – ember kivégzésében játszott 1988-as szerepéért a teheráni mészárosként is emlegetnek. Ő az első, amerikai szankciókkal sújtott iráni elnök.
A büntetőintézkedésekkel sújtottak esetleges vagyontárgyait az Egyesült Államokban zárolják, az amerikai állampolgároknak, illetve vállalatoknak pedig tilos kereskedelmi tevékenységet folytatniuk velük.
Sajtótájékoztatóján Raiszi egyúttal felszólította Rijádot, azonnal hagyjon fel a beavatkozással a jemeni polgárháborúba.
“Teherán legfontosabb céljai közé tartozik, hogy mélyítse kapcsolatait térségbeli szomszédjaival” – tette hozzá mindazonáltal Raiszi.
Iránban pénteken tartottak elnökválasztást, amelyet a korábban Teherán főügyészi tisztségét betöltő, keményvonalasnak számító Raiszi a szavazatok közel 62 százalékával nyert.
A síita állam és az iráni atomprogram ellenőrzését előíró 2015-ös megállapodás többi aláírója között április óta zajlanak tárgyalások Bécsben az egyezmény felélesztése érdekében. Több aláíró ország, köztük Franciaország szorgalmazza, hogy a megállapodásba Irán ballisztikus rakétaprogramjának ellenőrzése is bekerüljön.
Irán 2015-ben megállapodott az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza az atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért.
Az előző amerikai elnök, Donald Trump viszont 2018-ban kiléptette a szerződésből az Egyesült Államokat, majd visszaállította a büntetőintézkedéseket is.
MTI
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Lavrov: nem Zelenszkijjel kell tárgyalnunk a rendezésről →
