Trump szerint ozitív lépés volna, ha Irán át tudná adni az eltűnt FBI-ügynököt
2019. 11. 12.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette hétfőn hajnalban a Twitteren: nagyon pozitív lépés volna, ha Irán át tudná adni az „elrabolt” Robert A. Levinson FBI-ügynököt hazájának.
Az AP hírügynökség szerint Trump nem fejtette ki, hogy miért használta a pozitív lépés kifejezést, de úgy tűnik, összekapcsolja az ügyet az iráni atomprogram ügyével. Ugyanis hozzátette: „Mert információim és hitem szerint Irán uránt dúsít, és ha ez igaz, akkor az nagyon rossz lépés volna.”
If Iran is able to turn over to the U.S. kidnapped former FBI Agent Robert A. Levinson, who has been missing in Iran for 12 years, it would be a very positive step. At the same time, upon information & belief, Iran is, & has been, enriching uranium. THAT WOULD BE A VERY BAD STEP!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) November 11, 2019
Az elnök arra utalt, hogy Irán a múlt héten bejelentette: újrakezdi az urándúsítást a fordói atomlétesítményében, és megkezdte a centrifugák feltöltését uránium-hexafluoriddal. Az urániumot 4,5 százalékosra dúsítják, pedig az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött többhatalmi megállapodás 3,67 százalékosban maximálta Iránnak az urándúsítás mértékét.
Levinson rejtélyes ügye hosszú évek óta foglalkoztatja az Egyesült Államokat. Amerikai tisztségviselők éveken át azt a tájékoztatást adták róla, hogy régen a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynöke volt, és utána egy magáncég megbízásából magánnyomozói tevékenységet folytatott orosz és olasz maffiózók ellen. Majd az AP hírügynökség 2013-ban felfedte, hogy Levinson a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) megbízásából dolgozott Iránban. A megbízást elemzések írására kapta, de felhatalmazás nélkül kémtevékenységet is folytatott ott a hírügynökség információi szerint.
Levinson családja azóta beperelte Iránt egy amerikai bíróságon azzal a váddal, hogy a teheráni kormány elrabolta a férfit.
Irán éveken át egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett Levinsonról. Először ismerte el szombaton, hogy bíróság foglalkozik az ügyével, mégpedig a Forradalmi Bíróság, amely általában a kémkedési ügyekkel, csempészettel, istenkáromlással és a teheráni kormány megdöntésével kapcsolatos eseteket vizsgálja. Vasárnap a teheráni külügyminisztérium pontosította, hogy sem ez, sem más iráni bíróság nem nyomoz Levinson ellen, hanem az eltűnését vizsgálják, és erről tájékoztatták is az ENSZ-t. „Ez minden olyan személy esetében így van, aki eltűnt Iránban” – tette hozzá a minisztérium szóvivője.
Az Egyesült Államok 25 millió dollárt (7,5 milliárd forintot) ajánlott fel Levinson nyomravezetőjének, és korábban az FBI is ötmilliót (1,5 milliárd forint).
A férfi 2007. március 9-én tűnt el az iráni Kis szigetéről. 2010-ben egy 54 másodperces videó, 2011 elején néhány fotó érkezett róla, azóta semmi.
MTI