Újabb tárgyalási fordulót tartottak tálib vezetők az amerikai különmegbízottal
2019. 02. 26.
Újabb tárgyalási fordulót tartottak hétfőn Dohában az afganisztáni rendezés céljából a radikális iszlamista tálibok magas rangú vezetői Zalmay Khalilzaddal, az Egyesült Államok afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó különmegbízottjával.
A kabuli vezetés megdöntésen fáradozó szervezet küldöttségét a tálib mozgalom társalapítója, Abdul Gáni Baradar molla vezette, akit több éves fogva tartást követően engedtek szabadlábra tavaly egy pakisztáni börtönből.
A mostani találkozó eddig a legmagasabb szintű a tálibok és az Egyesült Államok között megindult békefolyamatban. A szélsőséges csoport eddig elutasította, hogy közvetlenül tárgyaljon a kabuli vezetéssel, amelyet Washington bábkormányának tart.
Khalilzad a Twitteren közölte, hogy egy munkaebéden találkozott a tálibok társalapítójával. Hangsúlyozta, a találkozó további tárgyalások felütését képezi. Emellett jelezte, hogy „jelentős pillanat” lehet a mostani a béketárgyalások folyamatában.
Baradar vasárnap esti megérkezése Katarba olyan feltételezéseknek adott alapot a helyi sajtóban, hogy áttörés várható a megbeszéléseken. Baradar a tálibok vezérének, Hibatulláh Ahundzadának közeli bizalmasa.
A Khalilzad és a tálibok közötti dohai béketárgyalásnak már több fordulója is volt tavaly óta. A legutóbbi, múlt havi forduló után jelentős előrelépésekről számoltak be a felek, ám a Reuters hírügynökség felhívta a figyelmet, hogy még sok tennivaló van. A különmegbízott és a radikálisok azt közölték akkor, hogy sikerült megállapodni egy békemegállapodás-tervezetről, amelynek értelmében a dokumentum aláírását követő másfél éven belül a külföldi csapatok elhagyják Afganisztánt, a tálibok pedig szavatolják, hogy az ország nem válik nemzetközi terrorszervezetek visszavonulási területévé. Khalilzad akkor azonban hangsúlyozta: nem véglegesítettek még semmilyen megállapodást a tálibokkal.
A kabuli kormány attól tart, hogy kihagyják a rendezés folyamatából.
Donald Trump amerikai elnök ráadásul tavaly decemberben elrendelte mintegy hétezer amerikai katona fokozatos kivonását Afganisztánból. Az ázsiai országban jelenleg mintegy 14 ezer tagú amerikai kontingens szolgál, ennek ellenére a tálibok Afganisztán területének mintegy felét ellenőrzik. Szakértők szerint előreláthatóan nem lesz fenntartható a dél-ázsiai országban működő Resolute Support fedőnevű NATO-misszió a gerincét adó amerikai kontingens légi- és csapatszállítási kapacitása nélkül.
MTI
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Lavrov: nem Zelenszkijjel kell tárgyalnunk a rendezésről →
