Erdogan dühödten nekiment Bidennek
2022. 05. 03.
Recep Tayyip Erdogan török elnök kirohanást intézett Joe Biden amerikai elnök ellen a hét elején, amiért az népirtásnak minősítette az örmények elleni 1915-ös genocídiumot – írta meg az Ahval Newsra hivatkozva az Merce.hu.
„Biden hétvégén tett megjegyzései megbocsáthatatlanok és hamis információkon alapulnak”– közölte Erdogan újságírókkal a kabinet hétfői ülése után.
„Az amerikai elnöknek tanulnia kellene és nagyon jól kellene ismernie a történelmet” – mondta Erdogan, aki hozzátette: „Nem tudjuk megbocsátani ezt a próbálkozást, amelynek célja Törökország kikezdése ilyen hiányos ismeretekkel”.
Joe Biden épp egy évvel ezelőtt, 2021 április 24-én ismerte el hivatalosan az örmények elleni népirtást népirtásnak, és idén is megemlékezett az eseményekről, az 1915-ben kezdődő genocídiumot „a 20. század egyik legsúlyosabb tömeges atrocitásának” nevezve.
„Ma arra a másfél millió örményre emlékezünk, akiket deportáltak, lemészároltak vagy a halálba meneteltek egy megsemmisítő kampány során, és gyászoljuk a tragikusan sok emberéletet” – mondta Biden nyilatkozatában.
Törökországban az 1915-ös eseményeket mind a mai napig nem lehet népirtásnak nevezni, a hivatalos álláspont szerint ugyanis 1915-ben az Oszmán Birodalomban élő örmények fellázadtak a török uralom ellen, a hatóságok pedig csupán e lázadó örményeket gyűjtötték össze és szállították a Szír-sivatagba. Arról meg nem tehetnek, hogy az örmények nagy része nem bírta sokáig étlen-szomjan, vagyis az a másfél millió örmény áldozat csak amolyan járulékos veszteség volt.
-
- Az-örmény-deportáltak-leggyakoribb-látványa-Szíriában-1915-ben-halott gyermek azan yja karjai között a sivatagban
-
- Örmény katolikusok Konstantinápolyban, az örmény népirtás előestéjén
-
- Örmény gyermekek úton a sivatag felé
-
- Örmény árvák érkeznek Bejrútba, a Kelegian-Sisvan árvaházba
-
- Örmény árvák a Kelegian-Sisvan árvaházban, Bejrútban
-
- Nyilvánosan felakasztott örmények Konstantinápoly utcáin 1915-ben. Armin T. Wegner német mérnök felvétele
-
- Megmentőkre váró örmény menekültek valahol a tengerparton (talán az Antiochiai-öbölben), 1915 szeptemberében (Fotó: Europress/AFP)
-
- A kép alsó részén zeytuni örmények, miután erőszakos módon Marasba szállították őket 1915 májusában. A fényképfelvételt követően mintegy fél órával a deportálás végrehajtói élve elégették őket. Maras török kormányzója áll a felső sor közepén
-
- A szíriai Der-el-Zor sivatagba 1915–16-ban deportált örmények maradványai
-
- A Musza Dagh harcosai. Franz Werfel A Musza Dagh negyven napja című regénye igaz történeten alapul: az örmények néhány esetben megszervezték a deportációval szembeni fegyveres ellenállásukat
-
- „A keresztényeket elégették, mint a férgeket”: egy horrorisztikus jelenet az adanai örmények lemészárlásáról (1909). A képet F. De Haenen rajzolta a túlélők beszámolói alapján
A török büntetőjog (Türk Ceza Kanunu) 301-es paragrafusa szerint a törökség megsértésének számít, ha valaki az 1915-ös eseményekkel kapcsolatban a népirtás kifejezést használja a „kitelepítés” vagy a „tragédia” helyett. Eddig nem is kevesen kerültek bíróság elé ezért, például Orhan Pamuk író is, aki nem mellesleg az első török Nobel-díjas, és 2019-ben közel 10 év börtönre ítéltek egy ellenzéki politikust többek közt azért, mert népirtásnak nevezte az örmények lemészárlását.
A népirtás kérdése még a különböző politikai pártok tajait is megosztja. Egyedül a kurdok pártja, a HDP (Népek Demokrata Pártja) ismeri el a genocídium tényét.
Az örmény népirtás tényéről széleskörű szakmai konszenzus van a nemzetközi történész közösségen belül. Államilag kizárólag Törökország és Azerbajdzsán tagadja megtörténtét.
Ezernél is több embert tartóztattak már le Törökországban →
Iráni külügyminiszter: Washingtonnak újra kell gondolnia a politikáját →
Irán szerint inkább fenyegetés, mint lehetőség Donald Trump Teheránhoz intézett levele →
